Major Nóra
A válság oka: profitéhség
Ki tudhatja, hol a mélypont?

Hetek óta másról sem lehet olvasni a tőzsdei jelentésekben, mint az amerikai másodlagos jelzálogpiac becsődöléséről, nagy kockázati tőkealapok vezetőinek felállításáról, és az USA növekedési kilátásainak romlásáról. Miközben az emberek jó része azt sem tudja, hogy mindez mi fán terem, azt azért érzékelhetik, hogy valami „komoly dologról” lehet szó, ha már mindenki pánikol, és a BUX is emiatt esik...

Amint arról nemrég a Hetek is beszámolt (Elárverezett otthonok. Hetek, 2007. május 11.) az USA-ban évekkel ezelőtt úgymond „telítődött” a jelzáloghitelek piaca, így a profitéhes bankok (és ingatlanbefektetők!) „kénytelenek voltak” olyan ügyfeleknek is hitelt nyújtani, akiket normál körülmények között elutasítottak volna. Ezek az úgynevezett sub-prime ügyfelek, akiknek a hitelei alkotják a szóban forgó „másodlagos jelzálogpiacot”. A sub-prime hiteleknek köszönhetően újra fellendültek a lakáseladások, az ügyfelek eleinte törlesztették, amit kell, a bankok pedig „kockázatkezelés” címén eladták követeléseiket a nagy kockázati tőkealapoknak, amelyek a kamatokra és tőketörlesztésekre alapozva kötvényeket bocsátottak ki és értékesítettek. Eleinte mindenki örült, csak néhány kritikus hang szajkózott holmi „ingatlanpiaci lufiról”…
Pár hete azonban kiderült, hogy lehetetlenné vált a lakáshitelezés néhány amerikai bank és hitelfelvevő számára, mivel az elmúlt fél év alatt 926 ezer végrehajtási eljárás és lakásárverezés indult olyan sub-prime jelzáloghiteles törlesztők ellen, akik nem tudták fizetni a részleteket.
Az aktuális pánik viszont akkor robbant ki, amikor az amerikai Bear Stearns két, másodlagos hitelekre épülő kockázati tőkealapjának vezetője, fejvesztés terhe mellett bejelentette, hogy „gyakorlatilag nem maradt semmi érték az alapban”. Bár az anyacég Stearns még dobott egy 1,6 milliárd dolláros mentőövet a két hedge fundnak, a bukás ennek ellenére elkerülhetetlen volt. A sub-prime ügyfelek ugyanis élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ha megszorulnak, akkor hónapokig alig törlesztenek. Az ilyen ügyfelek aránya pedig néhány államban még a 20 százalékot is elérte. Ennek következtében az összesen 3 milliárd dollárt kezelő két cég pár nap alatt elvesztette a vagyona felét!
De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha más hitelek is beomlanak. Ha például az elsődleges jelzálogfelvevők is elmaradnának törlesztéseikkel, vagy nagyszámú vállalat menne csődbe, akkor nincs az a gyógyszer, ami megelőzhetne egy komolyabb pénzügyi válságot. A nemzetközi elemzők szerint azonban erre kevés az esély: a világgazdaság szokatlanul erős, és az Egyesült Államok GDP-je éves szintre vetítve 3,4 százalékkal nőtt a második negyedévben, és csúcsra járnak a foglalkoztatottsági mutatói is. A nagy feltörekvő piacok közül pedig India és Kína is erős iramot diktál.
Most a Stearns összeomlásának hatására estek a kötvénytulajdonos vállalatok és a lakáseladásokban érdekelt cégek profitkilátásai. Ennek következtében romlottak a fő tőzsdeindexek (például az S&P 500), ami aztán láncreakcióként az összes többi, közvetve-közvetlenül hozzájuk kötött nemzeti indexet - mint például a német DAX-ot vagy a magyar BUX-ot is - lenyomta. A hatás egész Európát, de még Kínát és Ausztráliát is érintette. Hála a globális tőkepiacnak, a sub-prime ügyfelek ugyanúgy lehúzták a brit Marks&Spencer-részvények árfolyamát, mint a francia BNP Paribas-t.
„Egyelőre még nem tudni, lesznek-e újabb meglepetések” - nyilatkozta lapunknak az eset kapcsán Barcza György, az ING Bank makroelemzője. A szakértő szerint az biztos, hogy Európában újabb kamatemelésekre és a részvényárfolyamok további esésére kell számítani. Akik - ennek hallatán - esetleg most akarják kihasználni a gyenge árfolyamokat, azokat Barcza óvatosságra inti: „Senki sem tudja, hol van az igazi mélypont. Ilyen esetekben biztonságosabb megoldás inkább a lekötött betétek és állampapírok arányát növelni a kisbefektetői portfóliókban.” Szerencsés egybeesés ugyanis, hogy a hazai bankok is épp most kínálnak évi tíz-tizenkét százalékos betétlekötéseket, amelyek a jelen helyzetet tekintve kedvező alternatívát jelentenek a kockázatos részvénymanőverekkel szemben. Ezt a véleményt erősítik meg a - nemzetközi piacon hangadónak számító - Royal Bank of Scotland stratégái is: a hitelpiacok még nincsenek túl a problémák nehezén, így „az esésbe belevásárolni” túlzottan korainak bizonyulhat.
És hogy mikor jön újra a szélcsend? „Meglátjuk mi lesz, ez még csak egy átmeneti sokk. A piacokon áttört egy-két lélektani szint, de a piacok eleve hullámokban működnek” - elemezte a történteket a Hetek számára Polczer István, az amerikai AIG Biztosító egyik hazai üzletágának vezetője. A hullámok mérete viszont változó. A globalizmus és a „minden mindennel összefügg” elv erősödése miatt pedig egyre inkább elhúzódik a korrekció: míg régebben 1-2 hónap alatt helyreállt a piac, most legjobb esetben is 3-6 hónapos „rehabilitációval” kell számolnunk.