Hajdú Sándor
Romániába menekült romák
Út Vajdaságból

A volt Jugoszlávia tagköztársaságaiban a romák borzalmas helyzetben élnek, kiszolgáltatva, szinte jogfosztottan élik mindennapjaikat. A külföldre menekülés esélyei az unió szigorú szabályozása miatt szinte kizártak, marad a kiszolgáltatottság, a megaláztatás. Ezt elégelte meg a határ mentén élő roma családok jó része, akik a zöld határon keresztül szöktek Romániába.

Fotó: Somorjai László

Vajdasági romák menekülnek nagy számban román területre, ahol azonnal menedékjogot kérnek, azt állítják: odahaza súlyos diszkrimináció és üldöztetés érte őket. Viorel Alex, a temesvári határőr-igazgatóság szóvivője lapunknak adott tájékoztatása szerint a menekültek létszáma már a 250 főnél tart. A szóvivő úgy tudta: Zsombolya környéki, torontálkeresztesi, újvári, illetve a hármas határon fekvő Oroszlámos, illetve Óbéga térségében lépték át a román-szerb zöldhatárt a menekültek.
A menekülő családok menekültstátust követelnek, ezért a határőrség átadta őket a Román Bevándorlási Hivatal kirendeltségének, amely egy európai szintű, jól felszerelt menekültügyi központot működtet Temesváron. A központba ugyan nem mehetnek be idegenek, de a kerítésen keresztül lehet beszélgetni a menekültekkel. A központ vezetője, számítva az érdeklődő sajtóra, egy fénymásolt tájékoztatót adott ki, melyet ott jártunkkor rögtön a kezünkbe nyomtak. A tájékoztatás szerint a központban nem csupán elszállásolják és ellátják őket, hanem elindítják a menekültstátus jogosultságának a vizsgálatát is az uniós szabályok szerint.
A legtöbben azt mondják, hogy szerb rendőrök és egyszerű szerb állampolgárok verték meg őket. Az óbégai származású Szása a szerbek idegengyűlöletét emlegeti, akik Molotov-koktélokat dobtak be az udvarára, ami miatt a ház melletti gazdasági épülete porig égett. Menekülttársa, aki mellette kapaszkodik a kerítésbe magyarul szólalt meg: őt a szülőfalujában a szerb rendőrök verték félholtra a testvéreivel együtt. Mezítláb, egy szál ruhában kellett futniuk, mert éjszakára lincselést ígértek nekik a helybeli szerbek. A szerbek előtt nincs becsülete a cigánynak, gyűlölnek mindenkit, akik betelepedtek - magyarázta István, aki nagyon fél a visszatoloncolástól. Elmondása szerint itt a táborban jó dolguk van, felruházzák őket rendszeresen, étkeznek, sőt ha akarnak még románul is tanulhatnak, de innen is elviszik őket majd, mert a társaikat már tovább vitték más táborokba.
A román fél tájékoztatta ugyan a kialakult helyzetről a szerb hatóságokat, de nem valószínű, hogy a menekülteket visszatoloncolja, szól a hivatalos közlemény, amit a román hatóságok tettek közzé az eset kapcsán. A július végén érkezett csoportok már menedékjogot kaptak, menekültstátus megszerzését célzó kérelmük elbírálására azonban 30 napig kell várniuk - közölte Mihaela Maretescu, az ORI szóvivője, a hivatalos közlemény aláírója. Ugyanakkor a román hatóságokat aggasztja, hogy a Vajdaságból érkezett menekültek egybehangzóan állították: a határ szerb oldalán még rengetegen várják a menekülést.
Románia 1991-ben írta alá a genfi menekültügyi egyezményt. Ennek értelmében köteles befogadni azokat a személyeket, akiket saját hazájukban faji, vallási, nemzetiségi, társadalmi vagy politikai okokból megkülönböztetések érnek. Azt is megilleti a menekültstátus, aki ugyan a feltételeket nem teljesíti, de alapos gyanú létezik arra nézve, hogy visszatoloncolása esetén komoly kockázatnak lesz kitéve. A szerb hatóságok egyelőre nem adtak magyarázatot a vajdasági romák menekülésére.