Kovács Klára
Zöldbe megy a kormány

„Nagyvonalú, intelligens, szerény” - így jellemezte Sylvester Ádám, az Építész Kamara elnöke a kormányzati negyed nyertes tervét. A magyar és japán mérnökök által tervezett épületegyüttes nemcsak színeiben zöld, hanem a környezettudatossága miatt is. Bár a megszorítások kellős közepén irritáló lehet a grandiózus építkezés, a kormány hangsúlyozza: az új kormányzati negyed komoly megtakarítást hoz az ország számára.

„Nem halott, hivatali várost szeretnénk kialakítani, hanem non stop élő, új városközpontot” - mondta Demszky Gábor főpolgármester a nyertes pályázat kihirdetésekor. A Nyugati pályaudvar környéke mindenesetre gyökeresen átalakul a következő években. A 30 hektáros területen három szakaszban új városközpont épül ki a mai elzárt, lerobbant vasúti területen. A tervek szerint 2009 májusában beköltözik a 11 minisztérium az új kormányzati negyedbe, a második szakaszban átépítik, modernizálják a pályaudvart, majd a következő etapban felépül a „negyed” közönséget is kiszolgáló része, ahol üzletek, irodaházak, szállodák, közterek épülnek meg. Kéthektáros zöld területet és attraktív építészeti megoldásokat ígérnek a tervezők. A Nyugati tér arculata is megváltozik: áthalad a téren a 47-es és a 49-es villamos, illetve a 12-est és a 14-est is idevezetik, valamint bővítik a Ferdinánd-hidat.
Az első szakaszban a kormányzati épületek nőnek majd ki a földből. A negyed a nemzetközi pályázatra beérkezett 17 terv közül a bizottság egységes ítélete szerint Janesch Péter és csapata tervei alapján valósul meg.

Sylvester Ádám szerint az épületegyüttes minden szempontból „zöld ház”. Kerüli a hatalom monumentalitását, szembenéz a jövő kihívásaival, forradalmi a környezettel való jó kapcsolata. Az öt épület nemcsak kívülről zöld, hanem anyagában, működésében, energiafelhasználásában egyaránt környezettudatosság jellemzi. A tervezők igyekeztek kizárni, illetve háttérbe szorítani a fosszilis energiát. Hőcserélős szellőzőrendszer, napkollektor, beépített árnyékolórendszer és hőszivattyú működik majd, így az energia- és a vízfelhasználás töredéke lesz csupán a hagyományos épületekének.
A negyed PPP-konstrukcióban épül meg, azaz részben állami, részben magántőkéből. Az állam maximum 142 milliárdot fordíthat a beruházásra - hangsúlyozta megkeresésünkre Láng Balázs, a kormányzati negyed projekt kommunikációs vezetője. Kiemelte, hogy a kormány jelentős összeget spórol meg a beruházással. Ma nem hivataloknak épült házakban, hanem egykori palotákban működnek a minisztériumok, ezért nem megfelelő a helykihasználtság, drágább az üzemeltetés és a fenntartás. Jelenleg évente 13 milliárd forintba kerül a minisztériumok rezsije, ezzel szemben az új kormányzati negyedben - amely kimondottan irodai funkcióra készül és lényegesen jobb körülmények között dolgozhat majd a 6200 fő - évente csupán 5-8 milliárd forintba kerül majd a rezsi, illetve a bérleti díj. A számítások szerint 25 évre kalkulálva tetemes a különbség a kiadásokban. Ha a jelenlegi struktúra maradna, 325 milliárdba kerülne a fenntartás 25 éves távlatban, az új felállásban viszont ennél lényegesen olcsóbb lesz, így ez idő alatt 140 milliárd forintot takaríthat meg az állam.
A kommunikációs vezető hozzátette, az állam 25 évre bérli a létesítményt, majd a futamidő letelte után jelképes összegért, 1 forintért vagy 10 euróért a magyar államra száll át.