Hetek XI. évfolyam, 32. szám, 2007. augusztus 10.

Politikai hangulatjavítás lehet a célja, hogy a kormány előrehozta az uniós fejlesztési pénzekből megvalósuló megaberuházásokkal történő kampányt, hisz sorra jelentik be a kormánypárti politikusok a legkülönfélébb uniós projekteket, a kormány pedig legutóbb 500 milliárd forintot osztott szét pályázat nélkül. Ráadásul - miként egy szocialista politikus mondta - a „Magyarország történetében példátlan” fejlesztési pénzeső java még hátra van. Ellenben Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szerint „a támogatott projektek nem szolgálják a gazdaság versenyképességének fejlesztését, inkább céltalan ötletelésnek tűnnek”.

A kormány a közelmúltban 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról döntött. Ezek közül 191 ügyében hat hónapon belül szerződést lehet kötni, 80 pályázatot pedig támogat ugyan a kormány, de esetükben további átdolgozás szükséges, így ezeket szeptember végéig újra be lehet adni, döntés pedig november folyamán születhet róluk.
A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások, vannak országos humán programok, illetve 123 útépítés megvalósítását is támogatja a kormány. Ez a pénz gyorsíthatja a felzárkózásunkat az unió gazdasági szintjéhez, és növelheti a versenyképességünket is - legalábbis ezt állítják a Nemzeti Fejlesztési Terv hívei, de nem mindenki ért velük egyet.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szerint a kormány egyszerűen kisajátította magának a teljes döntési folyamatot. Az alelnök lapunknak azt állította, hogy a regionális fejlesztési tanácsok élére pártkomisszárokat ültetett a kormánykoalíció. „A támogatott projektek nem szolgálják a gazdaság versenyképességének fejlesztését, inkább céltalan ötletelésnek tűnnek” - állítja az alelnökasszony.

„A kormány döntései, maga a Nemzeti Fejlesztési Terv, annak struktúrája és az eddig felhasznált fejlesztési források is bizonyítják, nem hoz bennünket Európában versenyhelyzetbe. A most elfogadott úgynevezett Nemzeti Projektekből is egyértelműen látszik, hogy nem tudják élénkíteni a gazdaság helyzetét, vagyis nem termelő beruházások jönnek létre az uniós források felhasználásával. Ezeket a pénzeket a gazdaság versenyképességét növelő beruházásokba kellene fektetni csakúgy, mint a többi újonnan csatlakozó országnak. Ennek egyetlen egy útja van a Fidesz szerint: a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. Ha ebben a rétegben megtérülnek a befektetések, élénkül a gazdaság, nő a versenyképesség.
A másik kifogásunk a Nemzeti Fejlesztési Tervvel szemben az, hogy túlzottan sok érdek és prioritás mentén törik szét. Sokkal célorientáltabban, a hazai, erős gazdasági tényezőkre építve kellene beforgatni ezt a tőkét a magyar gazdaságba. A nemzeti sajátosságok, gyógyvizek, turizmus, a kultúránk ebben az évben egyetlen fillért sem látott. A Fidesz nincs egyedül ezzel a kritikájával, a szakma is ugyanezeket a kifogásokat hangoztatja, mégsem hajlik a kormány egy konszenzusos megállapodásra” - mondta Pelczné lapunknak.
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese, a Gyurcsány Ferenc által életre hívott versenyképességi reform-kerekasztal állandó tagja szerint az uniós források felhasználása Magyarországon soha nem látott mértékben emelheti az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalát, de a fejlesztésekkel elérni kívánt gazdasági versenyképesség-növekedés ennél sokkal összetettebb „tényezők” hatására bővülhet.
Mint kifejtette: a versenyképesség növelésének érdekében nem elég csak bizonyos területek fejlesztése, sokkal több odafigyelést, törvényi szabályozást, akár alkotmánymódosítást, egyszóval teljes európai szemléletet igényel ez a szféra.
Az elnökhelyettes az 500 milliárdos összeg „kiosztásáról” úgy vélekedett, hogy kis lépés volt, amely jó irányba megy, de az üzleti környezet, az adórendszer, támogatási rendszer változtatását szükséges hozzátenni ahhoz, hogy a versenyképességünk megfelelő legyen. A kamara álláspontja szerint a fejlesztési pénzeket elsősorban a vállalkozások élénkítésére kellene fordítani, melyhez a gazdasági infrastruktúra fejlődése elengedhetetlen, de a vállalkozások helyzete ezzel még automatikusan nem javul.
Veress József, a Parlament Európai Ügyek Bizottságának szocialista tagja szerint a Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós támogatás több mint 10 ezer milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé, amire soha nem volt még példa az ország életében. A javaslatokról nem pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, és a kormány kiemelt figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és szakmaiságának biztosítására. „Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet javaslatot kiemelt projektekre, és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki hoz döntést” - fogalmazott lapunknak a fejlesztési szakember.

Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok; miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden más csatornán beérkező ötletet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a javaslattételi lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat kérje.
Az elbírálók között helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító hatóságainak képviselői; a szakminisztériumok képviselői; a régiók képviselői; a szakmai, illetve civil szervezetek képviselői. „Ezek a független szakmai grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és szakmaiságát. Szakértők vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, uniós támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel, ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot” - tette hozzá Veress József.