Munkatársainktól
Vízpartra vágyik a magyar

Kitört a last minute szezon, azaz aki eddig nem tette, most próbálja meg behozni lemaradásait a nyaralás terén. A hazai statisztikák alapján azonban a magyar családok csupán 40 százaléka tud üdülésre költeni, és ezen belül is csak egyharmaduk engedhet meg magának külföldi kiruccanást.

Igaz ugyan, hogy a tavalyi évhez képest idén kevesebb külföldi látogatott hozzánk, öröm az ürömben viszont, hogy a nyitva álló lehetőségekkel magyar turisták éltek helyettük. „Az első hét hónap adatai azt mutatják, hogy tovább folytatódott a korábbi tendencia: a vendégéjszakák száma minimális mértékben növekedett, ami ennek a belföldi forgalomnak tudható be, ugyanis a külföldiek száma 2-3 százalékkal csökkent” - mondta el érdeklődésünkre a Magyar Szállodaszövetség titkára.
Kovács István kiemelte, hogy ebben a „lemorzsolódásban” jelentős szerepe volt az elmúlt év végi zavargásoknak, amelyek következtében a budapesti szállodák forgalma az első negyedévben érezhetően elmaradt a megszokottól. A külföldi forgalom csökkenése egyébként - tette hozzá - az uniós csatlakozásunkat kísérő 2004-es, 2005-ös „boom” óta folyamatosan tapasztalható. Az elmúlt hónapokban nemcsak a szélsőjobbos „országimázs-építés”, hanem például a forint erősödése is ebbe az irányba hatott, hiszen ma például egy német vendég 20 forinttal kevesebbet kap egy euróért, mint tavaly ilyenkor. A titkár pozitívumként említette, hogy a keleti országrészben - vélhetően Románia uniós csatlakozása folytán - erősödött a külföldi forgalom, amiből elsősorban Hajdúszoboszló, Debrecen és Gyula tudott profitálni.
A belföldi vendégek számának növekedésével kapcsolatban Kovács István rámutatott: az elmúlt években bővültek és egyben javultak is a szállodai szolgáltatások, továbbá egyre elterjedtebb az üdülési csekk. Ezekből az utalványokból az idei első félévben kétszer annyit váltottak be a szállodákban, mint az előző év azonos időszakában.
A magyar turistáknál még mindig a horvátországi szigetek és a horvát partvonal a sláger, második helyen pedig Görögország szerepel - tájékoztatta lapunkat Bánki Márton.
A Vista Utazási Csoport marketing- és PR-igazgatója szerint ezeken az üdülőhelyeken rengeteg apartman jellegű szállás van, ahová részben busszal és autóval mennek a magyarok, ám egyre többen választják a repülőt. A harmadik legkedveltebb úti cél Olaszország keleti partja, és újabban Toszkána térsége, a dobogóról lecsúszva, negyedik helyen pedig a spanyolországi Mallorca áll. Az úti cél megválasztásában elsősorban az ár-érték arány játszik szerepet a magyaroknál. Elsősorban nyaralást keresnek, ahol gyerekekkel együtt lehet kikapcsolódni, másrészt szerencsére egyre többen igényelnek valamilyen kulturális élményt, például városlátogatásokat is. Míg Horvátországban elsősorban az apartmanokat, addig Spanyolországban már szinte csak a szállodákat keresik honfitársaink. Bánki Márton információi szerint most éppen 80 ezer magyar tartózkodik az adriai térségben, így kiszámolható, hogy egy nyári idény alatt Horvátországban mintegy 400 ezer magyar fordul meg.
Egy magyar család átlagosan 118 969 forintot szán nyaralásra, ami csaknem 17 ezer forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tavaly év elején pedig még a fejenkénti 170 ezer forintot sem sajnáltunk ugyanerre. A negatív tendencia egyértelműen a megtakarítások szűkülésével, a reáljövedelem stagnálásával, illetve lassú növekedésével függ össze. Az utazást tervezők 64 százaléka ezért magyarországi programokat tervez, átlagosan három fő részvételével és 6,21 éjszakás távolmaradással. Ami a helyszíneket illeti, még mindig a Balaton a legnépszerűbb célpont, hozzá képest a többi körzet csak sereghajtónak tekinthető. Aki megteheti, hogy elhagyja a szülőföldet, az legalább egy hetet szeretne távol tölteni - főleg európai országokban. Vagy az árrés, vagy a kultúra számlájára írható, hogy a háztartások mindössze negyede veszi igénybe utazásszervező vagy utazásközvetítő közreműködését a nyaralás előkészületei során.
A Vista PR-igazgatója is azt tapasztalja, hogy egy 3 fős család nyaralása 10 napra 250 és 600 ezer forint körül mozog, és mivel a hazai lehetőségek közül elsősorban az év bármely más szakában is élvezhető wellness-hétvégék jöhetnek szóba, a nyári idényben inkább egy külföldi úti célra, mondjuk valamelyik közelebbi tengerpartra esik a választás.
A Chemol Travel munkatársa, Földi Katalin azt állítja, hogy azért az egyhetes, maximum tíznapos kinttartózkodás a kedvencünk, mert amellett, hogy sok helyen nehézkes egyszerre kivenni az éves szabadságot, a repülős nyaralások jó része ma is charterjáratokkal zajlik, amelyek többsége hetente indul. Ráadásul a magyar üdülési szezon más európai országokhoz hasonlítva nálunk rövidebb. A repülős utak közül Görögország, Olaszország, Törökország, Tunézia tengerpartjai a legnépszerűbbek, és egyre inkább rákap a nagyközönség az úgynevezett Fly-and-drive programokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a reptéren felvett autóval és a választott útvonalon előre lekötött szállásokkal egyéni módon ismerkedjenek az adott ország látnivalóival.
Feltörekvőben van Montenegro az Adriatica Travel munkatársa szerint. Horváth Viktória úgy érzékeli, hogy mind ott, mind Albánia esetében versenyképes árakkal találkozhatunk, és a tőkeerős befektető cégeknek köszönhetően a tengerpartok körzetei sikeresen zárkóznak föl a balkáni országok színvonalára.
„Az anyagi megfontolás mindig is lényeges tényező volt az utazástervezésben, és ez a folyamat az idén tovább erősödött. Úgy tűnik, az idei év a visszafogott költekezés jegyében telik. A befizetett részvételi díjak átlagosan 100-120 ezer Ft/fő körül mozognak” - meséli Zám Tibor, a Best Reisen utazási iroda cégvezetője, aki szerint a charteres üdülési piac összesen körülbelül 300 ezer magyar utast jelent a világ tájaira, ami rendkívül alacsony szám. A magyarok jelenléte alig észrevehető a fő turisztikai desztinációkban, a vendégforgalom ezrelékeiben mérhető. Mint mondja, a tapasztaltabb utazók többet költenek az elhelyezésükre és az ellátásra, mert ez megtérül a helyszíni kifizetésekben.
Földi Katalin tapasztalatai szerint az utazásról való döntések egyre közelebb vannak a tényleges elutazás dátumához, sokan a szezon kétségtelen túlkínálata miatt a döntést az utolsó percre halasztva, főleg anyagi okokból kivárják a „legutolsó, legkedvezőbb” akciós árakat. Ez pedig magába foglalja annak kockázatát, hogy a választott időpont egybeesik más országok turistái számára is kedvelt időszakokkal, vagy éppen a célország lakosságának szabadságolásával. Magyarán, minél később döntünk az utazás időpontjáról, annál kisebb az esély, hogy a választott szállodában tölthetjük a vakációt.
A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatása szerint a külföldi vendégéjszakák 3 százalékkal csökkentek az idén, miközben a belföldiek több mint 5 százalékkal növekedtek.
A külföldiek esetében a tendencia mögött a német és a brit vendégek „lemorzsolódása” áll - mondta el lapunknak Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketingigazgatója. „Németországból hagyományosan sok turista érkezik hozzánk. Jellemző, hogy a további visszaesést mutató idei első félévben is a négymillió külföldi vendégéjszaka egynegyedét ők töltötték el nálunk. Az utóbbi években azonban a kínálatunk és a kereslet is átalakult. Magyarországra régebben nagy számban jött a német alsó-középosztály üdülni, elsősorban az alacsony árak miatt. Időközben azonban a korábbi vendégek más olcsóbb úti célt találtak, illetve találnak maguknak, a Zimmer Frei-szerű, alacsony színvonalú szolgáltatások száma pedig csökken” magyarázza Szűcs Balázs. Ami a briteket illeti, náluk egyszerűbb okok állnak a háttérben: az egyik „fapados” légitársaság tavaly év végével megszüntette newcastle-i és bristoli járatát. „A brit turistaforgalom szoros összefüggésben áll a légi közlekedés kapacitásával. Abban bízunk, hogy ősszel ezen a téren javul majd a helyzet, hiszen egy másik szolgáltató több szigetországi városból is indít majd járatokat” - mondja a marketingigazgató. Hangsúlyozza: a turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a légi közlekedés bővítése, azon belül is a régiók szerepének erősítése. Nyugat-Európában gyakran még kisvárosoknak is saját repülőterük van, amely összeköttetést jelent a kontinens nagyvárosaival.
A külföldiek számára egyébként a legvonzóbb program nálunk a városlátogatás - elsősorban Budapest és környéke kedvelt. Sokan érkeznek továbbá gyógyfürdőink, illetve wellness-szolgáltatásaink miatt. Szűcs Balázs kérdésünkre elmondta, kitörési lehetőség leginkább az úgynevezett örökségturizmusban lenne. Ennek lényege, hogy kulturális, épített, gasztronómiai, zenei, népművészeti örökségünket, vagyis egyéni arculatunkat mutatjuk meg a világnak.
A külföldi turisták Magyarországra csábításában a Magyar Szállodaszövetség titkára szerint a minőségé kell legyen a főszerep. „Rengeteg dolog befolyásolja, hogy egy vendég kellemes szájízzel távozik-e egy országból, illetve városból. Milyen a közlekedés? Tiszták-e a közterek? Hogyan szolgálják ki az étteremben? Becsapják-e? Ezek nem új dolgok, de csak akkor tudunk talpon maradni a nemzetközi versenyben, ha ezeket komolyan vesszük” - hangsúlyozta a szakember.
A „vendégszeretetnél” maradva a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények között messze az első helyen állnak a vagyon elleni cselekmények, azon belül is a lopás. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint idén az első félévben mintegy 2500 vagyon elleni ügyben intézkedtek a rendőrök, ezen belül 1900 volt a lopás. A számok azt mutatják, hogy az előző év azonos időszakához képest a bűncselekmények száma érdemben nem változott. Előrelépés ugyanakkor, hogy megszűntek az autópályákon korábban gyakorta előforduló „trükkös lopások”, amikor egy valótlan okra, például defektre hivatkozva állítják meg az autósokat, akiket azután kifosztanak. „Az Autópályarendőrség működése óta ezek az ügyek elfogytak. Vigyázni azonban továbbra is érdemes: havonta több alkalommal is előfordul, hogy a parkolóban megálló, lezáratlan autókból értékeket tulajdonítanak el. A másik jellemző módszer, hogy az elkövető pénzváltásra kéri a pihenőhelyen tartózkodó autóstársát, majd a tárcáját vagy a pénzét a kezéből kikapva elmenekül” - mondta el Vass Tamás százados, az Autópályarendőrség munkatársa. (Összeállították: Sebestyén István, Szobota Zoltán, Vígh Gábor)