Tízezer aktivista gyűlt össze a Nasi nyári táborában, hogy felkészüljön az
Oroszország ellenségei ellen folytatandó harcra. A Seliger tó partján,
Moszkvától mintegy ötszáz kilométerre északra megrendezett kéthetes tábort maga
a Kreml szponzorálja. „A tábor fő célja, hogy egy családdá váljunk, közös
értékrenddel” - meséli az egyik ifjú aktivista, Andrej Sztefancsuk a The Times
riporterének, aki nyugati újságírók közül elsőként tudósított a mozgalomról,
amelyet legélesebb kritikusai a Hitlerjugendre utalva „Putyin-ifjaknak”
neveznek.
Fotók: AP
Az egészség szellemében reggeli futással, tornával indul a nap, majd
felhangzik a győztes Oroszország himnusza, mielőtt a napi politikai oktatás
megkezdődne, hogy az ifjak felkészülten vegyék fel a harcot az ország belső és
külső ellenségeivel. A táborban szigorú fegyelem uralkodik. Az alkoholfogyasztás
például teljes mértékben tiltott, aki ezt megszegi, azt megalázó nyilvános
procedúra után hazaküldik. A jelenlevők Nasi-szimbólumokkal díszített, többnyire
piros pólót viselnek, „mert ha nem viseled, az azt jelenti, szégyelled a
mozgalmat” - magyarázza egy újabb ifjú aktivista. A Nasi szó ez esetben két
jelentéssel is bír: az orosz nyelvben a „mieink” szó megfelelője, emellett a
„Fiatal Demokrata Antifasiszták Mozgalma” rövidítése is.
A részvétel tavaly óta a duplájára nőtt, annak ellenére, hogy a nap szinte
minden perce kötött, és a mozgalom feltétlen lojalitást kíván. A program a
kalandtábor és a tömény agit-prop elemeit ötvözi. Az ideológia lényege, hogy aki
Putyin ellensége, az Oroszország ellensége. A politikai foglalkozásokon kötelező
a részvétel, a mikrochipes azonosítókártya segítségével ezt nem nehéz ellenőrzés
alatt tartani - aki háromszor mulaszt, az már szervezheti is a hazaútját, saját
költségén. A tábori környezet mozgalmi szimbólumokkal és rögtönzött
kiállításokkal is igyekszik sulykolni a mondanivalót; egy zászlón
interkontinentális rakéta képe díszeleg a következő felirat alatt: „Szuverén
demokrácia”, demonstrálandó Oroszországnak a Nyugattól való függetlenségét. A
„Hét lépés a nagy Oroszország felé” című minikiállítás arra buzdítja a
fiatalokat, hogy maguk válasszák meg, hol kívánják folytatni nemzeti
szolgálatukat: a mozgalom ösztönzi az eszméknek a hadseregben való terjesztését.
Külön vörös lámpás sarkot szentelnek az ellenségeknek. Itt látható többek
között Gari Kaszparov sakkvilágbajnok az ellenzéki Másik Oroszország mozgalom
vezetőivel, amint prostituáltakként amerikai dollárért kiárusítják az országot,
valamint Borisz Berezovszkij ördögszarvakkal a fején. Nem sokkal arrébb pedig
Észtországot fasiszta államként, miniszterelnökét Hitler-bajusszal ábrázolja
néhány plakát, amiért korábban Tallinn főteréről egy katonai temetőbe helyezték
át a Vörös Hadsereg emlékművét. A mozgalom szimbolikájának értelmezése, mint
látható, nem okozhat gondot az egyszerűbb gondolkodásúaknak sem. A Nasi tagjai
annak idején hónapokon keresztül zaklatták Sir Anthony Brenton brit nagykövetet,
miután Moszkvában megjelent egy ellenzéki konferencián. A mozgalmi központ
áprilisban tízezer, mobiltelefonokhoz használatos, ingyenes SIM-kártyát
bocsátott ki Moszkvában, hogy bármilyen „Nyugat-párti forradalom” jeleit
jelenteni tudják a polgárok.
A napi előadások központi témája Oroszország jövője, melynek során vissza
kell nyernie korábbi nagyhatalmi státusát. A Nasi-mozgalom tagjainak feladata
megakadályozni minden olyan törekvést, amely az ország de-stabilizálására
irányul olyan „színes forradalmakon” keresztül, mint amelyek Ukrajnában és
Grúziában hatalomra juttatták a Nyugat-barát politikusokat.
Nehéz túlbecsülni a Nasi hatását Oroszországban - jegyzi meg a The Times
riportere. A fiatalok különösen fogékonyak a hasonló ideákra, főleg a vidékiek,
akiknek egy ingyenes nyaralás eleve nagy lehetőséget jelent. Ezeknek a
fiataloknak nemcsak a pénze kevés, de a sikerre, a kitörésre való esélyük is.
Többségük idealista, és őszintén szeretne részt venni egy jobb ország
építésében. A Nasi azzal csábítja őket, hogy egy új, erős Oroszország
élcsapatává válhatnak, akik előtt megnyílnak a kormányzati állásokhoz vezető
ajtók, vagy a nagy állami vállalatok, mint például a Gazprom pozíciói. A
mozgalom még az igaz szerelem megtalálásával is kecsegtet. Az idei táborban
például tömeges esküvőre is sor került - a huszonöt ifjú házaspár szív alakban
elhelyezett piros sátrakban tölthette szintén tömeges nászútját.
A 2005-ben alakult Nasi „arca” egy Jakemenko nevű, harminchat éves volt
építésvezető, a valódi alapító azonban sokak szerint Vlagyiszlav Szurkov, Putyin
helyettes kabinetfőnöke. A Nasi állítása szerint hatvanezer embert készít fel a
közelgő parlamenti és elnökválasztás alatti exit pollok készítésére, hogy utólag
ne lehessen az „eredmények manipulálásával vádaskodni”. A Kremlhez közel álló
értelmiségi, Szergej Markov szerint a választások alatt a Nasi azokat fogja
támogatni, akik Putyint támogatják.