Sebestyén István
Millárdok váltak füstté
Odalett az erdőbe fektetett stafírung

Az aszályos, száraz idő nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is óriási károkat okozott a hazai mezőgazdaságnak. A sorozatos erdőtüzekben ugyanis mintegy kétezer hektárnyi faállomány vált a lángok martalékává. A kár több milliárd forint.

Szabó László a szénné vált fáival

Az idei nyáron Magyarországon mintegy kétezer hektárnyi erdő égett le, ennek többsége Bács-Kiskun megyében. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint az ok általában emberi felelőtlenség: eldobott csikk, vagy a tiltott időszakban való tűzgyújtás. Az adatok szerint egyébként ebben az évben - ez idáig - kétszer-két és félszer nagyobb erdőterületen pusztított több tűz, mint az előző években. A kár összességében több milliárd forintra is rúghat.
A múlt héten a Bács-Kiskun megyei Kunfehértó mellett az utóbbi évek legnagyobb erdőtüzével küzdöttek napokon keresztül a tűzoltók, illetve a több száz önkéntes. Mintegy ezeregyszáz hektáron lángolt a többnyire fenyővel beültetett terület, amelynek nagyobb része nem állami, hanem magántulajdonban van. Az erdőgazdálkodás ugyanis kedvelt befektetési forma a térségben. Igazán a rendszerváltás környékén lehetett az akkor még bagatell összegekért megszerezhető területek felvásárlásával „megindulni”, de néhány millió forintos megtakarítástól kezdve az erdőtelepítés hosszútávon még ma is biztos nyereséget ígér.
Így gondolkozott a kunfehértói Szabó László is, aki társával néhány éve egy százhektáros fenyőerdőt vásárolt. „Úgy gondoltam, nyugdíjas koromra lesz némi pluszjövedelmem, és a fiamnak is tudok majd egy lakást venni. Ebből most már nem lesz semmi” - panaszolta a férfi, miután területe a lángok martalékává vált. A kára több tízmillió forint.
A gazdával kilátogattunk az erdejébe is, amely továbbra is áll, ám meglehetősen szürreális képet mutat: a csupasz törzsek feketén merednek az ég felé, a talaj szürke, néhol bokáig ér a hamu. Mikor ott jártunk, itt-ott még füstölt néhány fa, egy helyütt pedig a tűzoltóknak is be kellett segítenünk; homokot lapátolva fojtottuk el a fellángoló tüzet. Szabó László azt mondja, a legnagyobb gond az, hogy az erdőtörvény értelmében két éven belül el kellene végezniük az újratelepítést, ami hektáronként négyszázezer forint.
„Most mondja meg, honnan vegyek én negyvenmillió forintot?!” - teszi fel a költői kérdést, amit most hozzá hasonlóan sokan mások is feltehetnek. Szerinte állami segítség nélkül a tulajdonosok többsége nem tud eleget tenni törvényi kötelezettségének. Megjegyezte, ha minden optimálisan zajlana, a táj akkor is harminc év múlva nyerhetné vissza mostani képét.
„Hektáronként egymillió forint a kiesésünk, ha a károkat és az újratelepítés költségeit is beleszámoljuk” - mondta érdeklődésünkre az állami tulajdonú Kefag Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Szabó Tibor elmondta, hogy a fehértói tűzben 200-250 hektárnyi erdejük veszett oda. „Sajnos állami forrásból sok segítségre nem számíthatunk, ezeket az összegeket nekünk kell kigazdálkodnunk” - tette hozzá. A helyreállítást nehezíti, hogy a terület nagyobb része fenyőerdő volt. Itt sarjadztatással nem lehet megújítani az állományt mint a lomberdők esetében.
Sulyok Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóhelyettese elmondta, megkezdődtek a tárgyalások a szaktárcával az esetleges kárenyhítés lehetőségeiről. Bár az erdőgazdálkodás köztudottan nem tartozik a mezőgazdaság „túltámogatott” szegmensei közé, a szakember szerint van némi esély arra, hogy a tulajdonosok segítséget kapjanak - ha nem az igen szűkös állami forrásokból, akkor az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól.