Balcsi-parti Party

Mottó: „A Balcsinál, a Balcsinál, ahol a sok fiatal csak bajt csinál.”
Beszéljük most meg, miről is szólnak méltán népszerű és szeretett, mindemellett köztudottan köszörűs költőnk sorai.

Vegyünk példának egy srácot, úgy 17 és 20 év közötti, nevezzük Tuzsonnak. Reá vadászik a „multi-kulti” a szirének énekével, Balcsira csábítón, negédesen. Az így szíven lőtt Tuzsonkánk egész bensőjét valami kellemes bizsergés járja át egy ismeretlen boldogság utáni epekedéssel, melynek amúgy a létezési valószínűsége nagyjából annyi, mint a Norbi-diétáé egy pecsenyésbódéban. Ettől függetlenül azért összepakolja a hátizsákját, benne 15 kg konzervvel, majd egyéb cókmókjával együtt útnak ered.
A feltételek adottak, kormányunk balatonőszödi döntését követően elintézte a napot az égen s a vizet a tóban. Az árát a parton hajtja be.
Itt sátoroz le Tuzson is, majd a boldogság vágyával irány a dizsi. E sejtelmes szentélyben DJ Makákó nyomja 1200 decibellel, művészi virtuozitással tapizva a potikat, miközben időnként villanófény csapja pofán a rángatózókat, ám főleg a sötétség uralkodik. „Fű”, de meleg van.
Hősünk másnap a parton folytatja tovább a boldogság keresését. Itt a szirének már személyesen is láthatók, főként monokiniben. A part leginkább egy baromfigrillbárhoz hasonlít, csak kicsit zsúfoltabb az elárusítópult. A pipibár közönsége színes: itt van Emo Mimi feketében, jó néhány tüsi hajú árpádsávos fürdőnaciban és bakancsban, fűző nélkül (nyári könnyített viselet), csomó menő macsó talpig apuciba öltözve és sok-sok napon pörkölt stranddíszlet kortól és nemtől függetlenül. Csattannak a poénok, általában egy téma körül, elegánsan röppennek a „napszemcsi”, „óh, de szubcsi”, „szióka”, „csocsi” kifejezések. A háttér egy büfésor, amit a katasztrófavédelem APEH- és ÁNTSZ-sújtotta övezetté nyilvánított, Tuzson émelyeg, csak még nem tudja, hogy a tegnapi vörösbortól vagy a látványtól. A boldogság sehol…
Este a szabadtérin sztár visít. A nevét annyira nem ismerjük, csak azt, hogy valami brutál mega. Később ismét a diszkó a program, merítve még merészebben a kínálkozó lehetőségekből, mert hát valahol csak lennie kell annak a hőn áhított boldogságnak! Ám az est végére az eredmény még lesújtóbb, a sötétség még sötétebb, a köd még lilább, Tuzson még szakadtabb.
És hiába telnek így a napok, görcsösen és kiábrándultan keresve azt a bizonyos boldogságot. Itt ugyanis mindenki azt keresi, és mindenki csak kapni szeretne belőle, viszont senki sincs közöttük, akinél ott lenne, vagy valamennyi belőle, hogy adhatna másoknak is. Így hát mindenki üresen s leginkább rosszabb állapotban megy haza, mint ahogy idejött.
Tuzson a vonatból nézi a közömbösen elterülő tavat: ő nem tehet róla. A szemafor sunyin pislog. cseri