Németh Csillag
Másként gondolkodók
Keresztény mozgalom a palesztin államért

A neokonzervatív táborhoz sorolt amerikai evangéliumi keresztényekről a mozgalom támogatói és kritikusai is úgy tartják, hogy Izrael legelkötelezettebb támogatói, akik politikai befolyásukat és gazdasági erejüket is felhasználják a zsidó állam megerősítésére. A The New York Timesban az elmúlt hétvégén megjelent egész oldalas hirdetés azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kép korántsem ennyire egységes. A felhívásban több befolyásos keresztény csoport sürgette Bush elnököt, hogy a közel-keleti konfliktus rendezése során tanúsítson „igazságosságot”, és kifejezték elkötelezettségüket a tervezett palesztin állam létrehozása mellett.

2003-ban hasonló megosztottság volt tapasztalható az úgynevezett Béke-útiterv kapcsán, amikor a hagyományos egyházak mellett több evangéliumi csoport is támogatásáról biztosította a tervezetet, amely 2005-re helyezte kilátásba a palesztin állam megszületését.
A levél egyik aláírója szerint az ötlet februárban merült fel az Amerikai-Iszlám Világfórumon Katarban, mikor is olyan muszlim és amerikai diplomatákkal találkoztak, akik nagy meglepetéssel fogadták, hogy léteznek olyan evangéliumi hívők is, akik támogatják a palesztin állam létrejöttét. Ezért harmincnégy evangéliumi vezető és aktivista úgy döntött, tollat ragad, hogy Bush elnököt a tartós közel-keleti béke megteremtésére szólítsa fel. A levél szerzői között több felekezet, valamint keresztény jótékonysági szervezet vezetője található, mint például Gary Benedict, a Keresztény és Misszionárius Szövetség elnöke, mely felekezethez kétezer gyülekezet tartozik, David Neff, a Christianity Today újság szerkesztője, vagy Berten Waggoner, a hatszázharminc gyülekezetet tömörítő Vineyard-mozgalom elnöke.

Berten Waggoner, az egyik aláíró

A szerzők felhívásukkal annak a „súlyosan téves felfogásnak” akarnak véget vetni, mely szerint az összes amerikai evangéliumi keresztény ellenzi a palesztin állam létrehozását. Azt azonban leszögezik, hogy Izrael mellett állnak, de a zsidó állam iránt érzett szeretetük nem jelenti azt, hogy nem fogalmazhatnak meg kritikákat. Véleményük szerint mind a zsidóknak, mind pedig a palesztinoknak ezeréves joguk van Izrael földjéhez, és mindkét fél elkövetett erőszakos tetteket. A levél arra az álláspontra jut, hogy csakis egy tartós béke-megállapodás vethet véget a vérontásnak, valamint hogy mind a két oldal számára életképes államot kell biztosítani. Ezért arra sürgetik a Bush-kormányt, hogy tegyen meg mindent a tartós béke elérése érdekében. Az „útiterv” mellett helyeslik Tony Blair volt brit miniszterelnök új szerepkörét is, aki a nemzetközi közösség küldöttjeként fog fellépni a térségben.
Üzenetüket pedig nemcsak Bush elnöknek, hanem a muzulmán világnak is el szeretnék juttatni, ezért a levelet arab nyelven a Közel-Keleten, valamint Európában is terjeszteni fogják. Véleményük szerint fontos, hogy a muzulmán világ megtudja, hogy az Egyesült Államokban nagy számban élnek olyan evangéliumi keresztények, akik az „igazságos megoldás” hívei.
Más evangéliumi keresztény vezetők azonban bírálták a levelet, mely szerintük tévesen képviseli az evangéliumi hitet. John Hagee, egy texasi megagyülekezet vezetője úgy véli, a levél szerzői nem tükrözik a Bibliában hívő evangéliumiak nagy többségét. Hagee, aki televíziós műsoraiban és könyveiben rendszeresen felszólítja a keresztényeket Izrael támogatására és a Szentföldre történő zarándoklatokra is, úgy véli, hogy a közel-keleti béke legnagyobb akadálya a megfelelő tárgyalófél hiánya, hiszen Izrael szomszédjai nem ismerik el a zsidó állam létezésének jogát. A San Antonió-i pásztor arra is kitért, hogy nem felel meg a tényeknek az a megállapítás sem, miszerint a palesztinokat történelmi kapcsolat fűzi a Szentföldhöz.
Az elmúlt években már volt példa arra, hogy egyes keresztény csoportok Izrael-ellenes véleményt tettek közzé. Az egyik ilyen esetben gazdasági bojkottra szólították fel az egyházakat világszerte, amit azzal indokoltak, hogy Izraelt a volt dél-afrikai apartheid rendszerhez hasonlították. A mozgalom egyik kiindulópontja az amerikai Presbiteriánus Egyház 2004-es gyűlése volt, mely során „fokozatos szelektív tőkekivonást” kívántak életbe léptetni olyan multinacionális cégek ellen, melyek „részt vesznek az izraeli illegális megszállásban”. Az egyház álláspontja szerint a nagy-britanniai akadémiai bojkotthoz hasonló elszigetelési akció nem Izrael ellen, hanem a palesztin földek megszállása ellen irányul.