Hetek XI. évfolyam, 31. szám, 2007. augusztus 03.

„A multinacionális cégek hazai leányvállalatai általában normális munkafeltételekkel várják a munkásosztályt, egy-két extrém kivétel sajnos mindig akad” - kommentálták lapunknak a szakszervezeti vezetők az elmúlt hetek nagy munkaügyi botrányait. Újabban az „évtized beruházásának” titulált Hankook gumigyárra vetült a gyanú árnyéka: a koreai céggel szemben megfogalmazott panaszok hosszú listát tesznek ki, a fizetések és az elszámolások szabálytalanságától a törvénytelen elbocsátásokig. Itt még illegalitásban működik a négyszáz fővel megalakult szakszervezet.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) évről évre jelentést ad ki a hazai munkavállalókat érintő fontosabb jogsértésekről. Pataki Péter, a szervezet elnöke szerint nagy trendek nem figyelhetőek meg, de pozitív fejleményként értékelte, hogy az elmúlt évek során az állam egyre komolyabban vette a törvények betartatását. „A munkavállalás körülményeit szabályozó, folyamatosan szigorodó jogszabályoknak a hatalom ma már érvényt is tud szerezni” - mondta. Ezenfelül a jelentések nagyobb része olyan visszatérő ügyekből áll, mint a pihenőidők vagy a túlórabér körüli hercehurcák - kirívó jogsértésekkel szerencsére csak ritkán lehet találkozni.
Kivétel persze akad: a Penny Market területi képviselőjének intézkedése 2004-ben nagy port kavart. A vezető jósnővel vizsgáltatta meg az alkalmazottak és a pályázók személyiségét, és aki a születési dátuma és helye alapján „lopósnak“ bizonyult, azokat először felfüggesztették, majd rendes felmondással elbocsátották. A jelentkezők közül csak azokat válogatták ki, akik a jósnőnek is megfeleltek. Az alkalmazottak később pert nyertek az ezotériára fogékony vezetővel szemben. Részben hasonló eset történt egy kormányzati szervezetnél is, ahol az egyik vezető felszólította beosztottját, hogy keresse meg jósát, mert egy démon van benne lekötözve, aki negatív hullámokat bocsát ki rá, és ezáltal csökken a munkateljesítménye.
Munkaügyi botrányoktól idén többször hangos volt már a sajtó: előbb a Suzuki-ügy újabb fejleményei borzolták a közkedélyeket, a múlt héten pedig a nemrég megnyílt, Kóka János által „az évtized beruházásának” minősített Hankook gumigyár került az érdeklődés középpontjába. Mint azt Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) alelnöke a Heteknek elmondta: a koreai gyár munkásai szakszervezetet akartak alakítani, hogy a céggel a különböző ígéreteket - például a dolgozók lakástámogatása - betartassák. „A legtöbb munkáltató persze nem bújik ki a bőréből örömében, ha szakszervezet gründolásába fognak az alkalmazottak, hiszen ez azt jelzi: valami nincs rendben” - mondta Székely, ám ami a Hankooknál történt, az még őt magát is meglepte. A cég nem ismerte el a szakszervezetet a munkások képviselőjének. A felvállalt konfliktus már csak azért is furcsa, mivel a gyár elméletileg hosszú távon tervez hazánkban: 2010-re évi tízmillió abroncsot kívánnak elkészíteni a dunaújvárosi telepen. A cég ellen munkaügyi eljárás is indult. Bár a folyamatban levő ügyről a munkaügyi felügyelőség lapunknak nem kívánt nyilatkozni, sajtóinformációk szerint a pünkösdvasárnapi munkavégzést vizsgálják a hatóságok. Úgy hírlik ugyanis, hogy a gyár több, az ünnepnapon is dolgozó alkalmazottjának sima nappali órabért számolt el.
A cég az Index többszöri megkeresése után úgy nyilatkozott a vádakról: a pünkösdvasárnapi munkavégzést a munka törvénykönyve szerint számfejtették, ugyanis a 6+2-es rendszerben - hat munkanap után két pihenőnappal rendelkező - dolgozóknak az ünnepnapokon, ha azok munkanapra esnek, az érvényes hétköznapi bértarifa szerinti munkabért és az arra a napra járó távolléti díjat kell kifizetni. Ami a szakszervezetet illeti: a Hankooknál úgy vélekednek, hogy a cégnél működő üzemi tanács „az egyeztetés jól működő fóruma”, ami „tavaly október óta képviseli a Hankook Tire munkavállalóinak érdekeit”. Állításuk szerint pedig emellett a szakszervezettel is megkezdték az egyeztetéseket. Nem mellesleg Gyurcsány Ferenc az elmúlt héten több rendezvényen is nyomatékosan hangsúlyozta: a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erőteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak, és ez alól a legnagyobb munkáltatók sem tudnak kibújni. A koreai cég esetében ez mintegy 26 milliárd forintos nagyságú összeget jelent: a 15,881 milliárd forintos készpénzes támogatást és a legfeljebb 10 milliárdos adókedvezményt 2011 első feléig igényelheti a vállalat.
A lapunk által megkeresett valamennyi szakszervezeti vezető egy dologban egyetértett: a multinacionális cégek többségével korrekt - ha nem is minden konfliktustól mentes - kapcsolatot sikerült az érdekképviseleti szerveknek kialakítani. Horváth Lajos, a Független Szakszervetek Demokratikus Ligájának (Liga) ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: a munkavállalók helyzetét vizsgálva nem a multi-nem multi felosztás az igazi vízválasztó, hiszen a legtöbb multinacionális cégnél a dolgozókat megbecsülik, míg a másik oldalon akad arra példa, hogy egy teljes egészében magyar tulajdonban levő cégnél az alkalmazottak „alig jutnak levegőhöz”. Az alelnök szavait csak aláhúzni tudta Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke, aki úgy fogalmazott: lehet, hogy a nemzetközi vállalatoknál néha keménynek tűnik az élet, „de legalább nem az orvosi rendelőben tudják meg a munkavállalók, hogy tíz éve nem fizettek utánuk járulékot, és a »Nem tudjuk, hogyan lennénk meg nélküled, de holnaptól megpróbáljuk« kezdetű mondat sem szokott elhangzani” - vetette össze a multikra és a hazai kiscégekre jellemző foglalkoztatási gyakorlatot Pataki.
Horváth Lajos szerint a cégek nem csinálnak mást, mint a rendelkezésükre álló játékteret a lehető legjobban kitöltik. „Ha olyan a közhangulat és a munkajog, hogy el lehet itt lenni szakszervezet nélkül, akkor a cég nem fog a munkavállalóiért erőlködni” - mondta lapunknak, hozzátéve, hogy meglátása szerint hazánkra sajnos illik a fenti leírás. Az embertelen körülményeket viszont - percekben mérhető hosszúságú ebédidő, mikroszkóp alatt is alig kimutatható pihenőidő, hétvégi és ünnepnapi robotoltatások, 9-10-11 órás munkanap - az alelnök szerint még ezen logika alapján sem lehet indokolni. Horváth Lajos mint korábbi munkaszervező sem érti ezeket a kegyetlen munkafeltételeket, állítása szerint az így megnyert haszon egy lapon sem említhető a dolgozók munkamoráljában véghezvitt rombolással. „Tény viszont, hogy bizonyos gyárakban már eleve úgy állítják be a munkaszalagot, hogy még minimális idejük se legyen a dolgozóknak például a mosdóba kimenni” - fűzte hozzá.
A miértre a Liga alelnöke egy lehetséges, de minden esetre természetesen nem jellemző okot tudott megemlíteni. „Találkoztunk már olyannal, hogy a vállalati hierarchia egy bizonyos szintjén dolgozó magyar vezetők úgy gondolták: a külföldi vezetés szemében jól »be lehet vágódni«, ha a dolgozókat agyonsanyargatják, pedig nem is volt ilyen elvárás” - mondta. Az eset úgy derült ki, hogy a munkavállalók munkafeltételei radikális javuláson mentek keresztül, miután ezt a réteget új emberek váltották fel. Egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is arról beszélt: akad rá példa, hogy a multinál egy magyar középvezető teszi „önszorgalomból” pokollá a beosztottak életét. De arra is láttak már példát az általunk megkérdezett vezetők, hogy a jó szándékkal érkező mamutvállalatot a magyar realitásba süllyedt hazai tanácsadó cégek térítették le a helyes ösvényről „ez itt Kelet-Európa, nem kell a törvényeket olyan komolyan venni” felkiáltással.
Pataki Péter szerint bizonyos mértékig földrajzi párhuzamokat is fel lehet fedezni. „A hazánkba települt külföldi cégek esetén talán az észak-európai vállalatoknál legjobb a helyzet - ott is akadnak gondok, de ők természetesnek veszik, hogy a problémákat meg kell beszélni” - jellemezte a multikultúrának ezt a pozitív pólusát. A másik végpontra az elnök - a tisztán magyar tulajdonú cégek mellé - az ázsiai cégeket tette, ahol előfordul, hogy ha valaki kifogásol valamit, akkor egykönnyen a nyakába varrják, hogy „te nem szereted a céget”.
Horváth Lajos szerint, bár van benne némi igazság, mégsem lehet azt egyértelműen kijelenteni, hogy a munkavállalók körülményei azért maradnak el a minimálisan elvárttól is, mivel a szakszervezetek meggyengültek. „Az tény, hogy sehol a környező országokban nincs olyan gyenge és polarizálódott szakszervezeti képviseleti rendszer, mint hazánkban” - panaszkodott lapunknak. Ám szavai szerint a vád már csak azért sem igaz ebben a formában, mivel a botrányok ott kerülnek napvilágra, ahol érdekképviseleti szervezet működik - ahol nincs, ott a disznóságok ki sem derülnek.