Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Trendek a felsőoktatásban
Hogy ne csak papír legyen a diploma

A felvételi időszakban történt változtatásoknak már megvannak a biztos vesztesei, a vidéki főiskolák. Néhány év múlva derül ki, hogy kik lettek a nyertesek, amikor is a kirepülő hallgatók megjelennek a munkaerőpiacon. Ugyanis a kormányzat a munkáltatók igényeihez igyekezett szabni a fiatalok vágyait. A divatszakokra felvehetők számát csökkentették, a hiányszakmák képzését pedig növelték.

Az idei évben a felsőoktatásba felvettek számát a kormányzat a munkaerőpiac igényeihez igyekezte szabni. Többek tanulmányát támogatják műszaki és természettudományos szakokon és kevesebbekét az agrár-, a bölcsész-, a jogász- és a pedagógusképzésben. Bár a kormányzati szándék már a jelentkezési lapok számában megmutatkozott; a tavalyinál többen kívánnak a biztosabb érvényesülés felé elindulni. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a műszaki és természettudományos képzésekre jelentkezők nem mindig voltak elég felkészültek; sok helyen elég volt a minimális pontszám a bejutáshoz.
Szűcs István professzor, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese lapunknak elmondta, hogy tapasztalatai szerint a leendő mérnököket már negyedéves korukban (tehát egy évvel a végzés előtt) „magukhoz édesgetik” a vállalatok. A rektorhelyettes szerint azért is szükséges például a mérnökképzés erősítése, mert több multinacionális cég azért nem telepedett meg hazánkban, mert bizonyos szakmákban munkaerőhiány van.
Derényi András, az Országos Kredittanács Irodája, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója szerint „túl van pörgetve a munkaerőpiacnak való megfelelés”. Ugyanis ha munkáltatókat kérdeznek meg, hogy milyen számukra az ideális jelölt, akkor azt mondják, hogy az a fontos, hogy a jelölt például jól tudjon kommunikálni, megbízható, terhelhető legyen, tudjon felelősséget vállalni, de csak sokadik helyen említik meg az elméleti tudást. A képzések során tehát nagyobb hangsúlyt kellene tenni a készségek elsajátítására, ez viszont csak kevés helyen történik meg.
Egyébiránt az idei évben közel 25 ezerrel kevesebb diák jelentkezett a meghirdetett helyekre, mint tavaly. De kevesebb volt a férőhelyek száma is, a 2006-os 93 599 helyett 81 043 főt vártak idén a felsőoktatásba. Többféle magyarázat is elhangzott arra, hogy miért is csökkent ilyen mértékben a felsőoktatásba bejutni kívánók száma. A legtöbb elemzés szerint a tandíj volt a fő elrettentő ok. Derényi András szerint még így is a korosztály több mint ötven százaléka a felsőoktatás padjait fogja koptatni, és ez az arány kiemelkedőnek tekinthető Európában is. Valamint, ha a számokat nézzük, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy demográfiai hullámvölgyben vagyunk.