A felvételi időszakban történt változtatásoknak már megvannak a biztos
vesztesei, a vidéki főiskolák. Néhány év múlva derül ki, hogy kik lettek a
nyertesek, amikor is a kirepülő hallgatók megjelennek a munkaerőpiacon. Ugyanis
a kormányzat a munkáltatók igényeihez igyekezett szabni a fiatalok vágyait. A
divatszakokra felvehetők számát csökkentették, a hiányszakmák képzését pedig
növelték.
Az idei évben a felsőoktatásba felvettek számát a kormányzat a munkaerőpiac
igényeihez igyekezte szabni. Többek tanulmányát támogatják műszaki és
természettudományos szakokon és kevesebbekét az agrár-, a bölcsész-, a jogász-
és a pedagógusképzésben. Bár a kormányzati szándék már a jelentkezési lapok
számában megmutatkozott; a tavalyinál többen kívánnak a biztosabb érvényesülés
felé elindulni. Az eredmények viszont azt mutatják, hogy a műszaki és
természettudományos képzésekre jelentkezők nem mindig voltak elég felkészültek;
sok helyen elég volt a minimális pontszám a bejutáshoz.
Szűcs István professzor, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese
lapunknak elmondta, hogy tapasztalatai szerint a leendő mérnököket már
negyedéves korukban (tehát egy évvel a végzés előtt) „magukhoz édesgetik” a
vállalatok. A rektorhelyettes szerint azért is szükséges például a mérnökképzés
erősítése, mert több multinacionális cég azért nem telepedett meg hazánkban,
mert bizonyos szakmákban munkaerőhiány van.
Derényi András, az Országos Kredittanács Irodája, Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet igazgatója szerint „túl van pörgetve a munkaerőpiacnak való megfelelés”.
Ugyanis ha munkáltatókat kérdeznek meg, hogy milyen számukra az ideális jelölt,
akkor azt mondják, hogy az a fontos, hogy a jelölt például jól tudjon
kommunikálni, megbízható, terhelhető legyen, tudjon felelősséget vállalni, de
csak sokadik helyen említik meg az elméleti tudást. A képzések során tehát
nagyobb hangsúlyt kellene tenni a készségek elsajátítására, ez viszont csak
kevés helyen történik meg.
Egyébiránt az idei évben közel 25 ezerrel kevesebb diák jelentkezett a
meghirdetett helyekre, mint tavaly. De kevesebb volt a férőhelyek száma is, a
2006-os 93 599 helyett 81 043 főt vártak idén a felsőoktatásba. Többféle
magyarázat is elhangzott arra, hogy miért is csökkent ilyen mértékben a
felsőoktatásba bejutni kívánók száma. A legtöbb elemzés szerint a tandíj volt a
fő elrettentő ok. Derényi András szerint még így is a korosztály több mint ötven
százaléka a felsőoktatás padjait fogja koptatni, és ez az arány kiemelkedőnek
tekinthető Európában is. Valamint, ha a számokat nézzük, akkor azt is figyelembe
kell venni, hogy demográfiai hullámvölgyben vagyunk.