Többet dolgozunk, mint az uniós átlag
A dublini székhelyű EIRO kutatóintézet felmérése szerint a közép-kelet-európai
országok lakosai közel két órával többet dolgoznak naponta, mint a nyugatiak.
Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra
volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel a lista
élén szerepel. A túlórázás tekintetében Lettország és Szlovénia vezet, ahol
hetente átlagosan 9 órával hosszabb ideig dolgoznak az alkalmazottak, miközben a
hollandok éves szinten csupán 22 órával többet maradnak a munkahelyükön.
Feléljük a tartalékokat
Feléljük tartalékainkat, hitelből vásárolunk, illetve az olcsó cikkeket és
olcsóbb üzleteket keressük - ez a magyarázata a FigyelőNet által megkérdezett
szakértők szerint annak, hogy miközben a reálkeresetek 6,8 százalékkal
csökkentek júniusig, addig a kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,9 százalékkal
mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vásárlók inkább
az olcsóbb termékek és bevásárlóhelyek felé fordulnak. A forgalom 91 százalékát
bonyolító „vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek,
vegyesboltok) forgalma csak kismértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött” -
fogalmazott a hivatal, amiből Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség
főtitkára szerint arra következtethetünk, hogy a nagy alapterületű üzletek
szenvedték el relatíve a legkisebb veszteséget a megszorítások miatt.
Learattuk
Véget ért az aratás, ám a szélsőséges időjárás miatt kevesebb munkájuk
adódott az aratóknak. A gazdálkodók úgy kalkulálnak, hogy a kukorica és a
napraforgó várható terméshozama a felére csökken az idén. Az őszi búza termése
is elmaradt a korábbi várakozásoktól, a korábban becsült mintegy 6 millió
tonnánál kevesebb került a magtárakba - mondta Vancsura József, a
Gabona-termesztők Országos Szövetségének elnöke. Az idei szűkösebb termés miatt
nem kizárt az élelmiszerárak emelkedése sem.
Vitatott kamatcsökkentés
Váratlanul 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a monetáris tanács a
jegybanki alapkamat szintjét. A Reuters által előzetesen megkérdezett 23
elemzőből 18 úgy vélte, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, és
csupán öten számítottak 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre. A testület a
javuló inflációs kilátásokkal indokolta a lépést. Talán éppen a döntés ezen
indoklása okozott ellenérzést a piaci elemzőknél, hiszen kevéssel ezelőtt éppen
a magas inflációra hivatkozva nem csökkentette a testület az alapkamatot. Így az
elemzők szerint a döntés felveti a jegybank hitelességének kérdését is.
Gazdatüntetés
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár (képünkön) azonnali lemondását
követelik a gazdák, mivel elégedetlenek az eddigi tárgyalásokkal. A gazdák a
tavaszi fagykárok állami kompenzálását, a költségek 25 százalékának azonnali, a
teljes összeg november 1-jéig történő kifizetését kérik - eddig hiába. A
szabolcsi gazdák kérésük nyomatékosítása érdekében öt kilométer hosszan
félpályás útlezárással gátolják a 4-es főút Záhony előtti forgalmát.
Milliós viharkárok
Legalább 70-80 milliós kár érte az országot a várva várt hidegfront miatt. A
keddi viharok elsősorban a somogyi, a hevesi és a hajdú-bihari térségekben
okoztak károkat. Jellemzően fakidőlések, a szél által megbontott vagy
leszakított tető-szerkezetek okoztak problémákat, de villámcsapások
következményeivel is számolni kellett. Előfordult ugyanis, hogy társasházba,
illetve üzletbe becsapott villám okozott tüzet.