Vissza a tartalomjegyzékhez


A hét eseményei

Többet dolgozunk, mint az uniós átlag
A dublini székhelyű EIRO kutatóintézet felmérése szerint a közép-kelet-európai országok lakosai közel két órával többet dolgoznak naponta, mint a nyugatiak. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel a lista élén szerepel. A túlórázás tekintetében Lettország és Szlovénia vezet, ahol hetente átlagosan 9 órával hosszabb ideig dolgoznak az alkalmazottak, miközben a hollandok éves szinten csupán 22 órával többet maradnak a munkahelyükön.

Feléljük a tartalékokat

Feléljük tartalékainkat, hitelből vásárolunk, illetve az olcsó cikkeket és olcsóbb üzleteket keressük - ez a magyarázata a FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint annak, hogy miközben a reálkeresetek 6,8 százalékkal csökkentek júniusig, addig a kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,9 százalékkal mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vásárlók inkább az olcsóbb termékek és bevásárlóhelyek felé fordulnak. A forgalom 91 százalékát bonyolító „vegyes termékkörű üzletek (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) forgalma csak kismértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött” - fogalmazott a hivatal, amiből Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint arra következtethetünk, hogy a nagy alapterületű üzletek szenvedték el relatíve a legkisebb veszteséget a megszorítások miatt.

Learattuk

Véget ért az aratás, ám a szélsőséges időjárás miatt kevesebb munkájuk adódott az aratóknak. A gazdálkodók úgy kalkulálnak, hogy a kukorica és a napraforgó várható terméshozama a felére csökken az idén. Az őszi búza termése is elmaradt a korábbi várakozásoktól, a korábban becsült mintegy 6 millió tonnánál kevesebb került a magtárakba - mondta Vancsura József, a Gabona-termesztők Országos Szövetségének elnöke. Az idei szűkösebb termés miatt nem kizárt az élelmiszerárak emelkedése sem.

Vitatott kamatcsökkentés

Váratlanul 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a monetáris tanács a jegybanki alapkamat szintjét. A Reuters által előzetesen megkérdezett 23 elemzőből 18 úgy vélte, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, és csupán öten számítottak 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre. A testület a javuló inflációs kilátásokkal indokolta a lépést. Talán éppen a döntés ezen indoklása okozott ellenérzést a piaci elemzőknél, hiszen kevéssel ezelőtt éppen a magas inflációra hivatkozva nem csökkentette a testület az alapkamatot. Így az elemzők szerint a döntés felveti a jegybank hitelességének kérdését is.

Gazdatüntetés

Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár (képünkön) azonnali lemondását követelik a gazdák, mivel elégedetlenek az eddigi tárgyalásokkal. A gazdák a tavaszi fagykárok állami kompenzálását, a költségek 25 százalékának azonnali, a teljes összeg november 1-jéig történő kifizetését kérik - eddig hiába. A szabolcsi gazdák kérésük nyomatékosítása érdekében öt kilométer hosszan félpályás útlezárással gátolják a 4-es főút Záhony előtti forgalmát.

Milliós viharkárok

Legalább 70-80 milliós kár érte az országot a várva várt hidegfront miatt. A keddi viharok elsősorban a somogyi, a hevesi és a hajdú-bihari térségekben okoztak károkat. Jellemzően fakidőlések, a szél által megbontott vagy leszakított tető-szerkezetek okoztak problémákat, de villámcsapások következményeivel is számolni kellett. Előfordult ugyanis, hogy társasházba, illetve üzletbe becsapott villám okozott tüzet.