Vissza a tartalomjegyzékhez

Gesztesi Márta
Hatalmas energia van azokban az emberekben
– mondja Földes László, Hobo

Miként magyarázható a „Rolling Stones-jelenség”? Forradalom, művészet vagy showbiznisz?
- Forradalmi dolog volt, ami nagyszerű művészi produkcióvá érett. Újdonság volt, megérett, sikeres lett. Ez más műfajokkal is így van filmművészettől a festészetig. A tehetséget nem befolyásolja, hogy valaki keres vele, vagy éhen döglik. A tehetség vagy van, vagy nincs.

Mit gondol, mi lehet az együttes titka?
- Nem tudom. Ez nem egy verbális dolog. Hatalmas energia van azokban az emberekben, ami megsokszorozódik, amikor együtt játszanak. Olyan kisugárzásuk van, amit nem lehet megtanulni. Ez nem egy szakmai dolog, inkább egy adottság, amivel jól gazdálkodtak, és most idős korukra még inkább beérett. Lehet jobban gitározni, dobolni vagy énekelni, de náluk nem ez a lényeg. Még mindig hitelesek.
De mégis, mi az üzenetük?
- Más semmi, csak a zene és az ember szeretete. Ez volt a hatvanas évek kulturális üzenete. Ez a két dolog kiegészíti egymást, igényes muzsikával, szöveggel és egy káprázatos előadással. Mi más kellene még? A rockzene nem intellektuális dolog. Természetes és magától értetődő, ez a legnagyobb erénye.
Köztudott, hogy jócskán szívtak magukba keleti mágiát a füvekkel és drogokkal együtt. Menynyire vált a kábítószer a zenéjük részévé?
- A hatvanas évek végén a „kábítószeres világ” az egész zenei világot inspirálta. Ezt nem lehet letagadni. Akkor mindenki szívott vagy LSD-zett. A Beatles, Jimi Hendrix, Tom Jones vagy Elvis Presley. Csak azért nem volt ez olyan köztudott, mert nem voltak a rendőrség vagy a társadalom bizonyos rétegeinek a céltáblái. De sokáig ezt nem lehetett csinálni. Előbb-utóbb le kellett állni.