Jegyrendszer és lázongás Iránban
Megvan a gyenge pont

Mahmúd Ahmadinezsád iráni diktátor könnyen elcsúszhat egy olajfolton, amit gazdaságnak hívnak. Iránban hónapok óta mélyülő gazdasági válság van, mivel a hatalmas kőolajkészletek ellenére sincs elég benzin. Utcai harcok, felgyújtott benzinkutak, betört kirakatok jelzik, hogy egyre több iráni érzi úgy, hogy becsapták, és elege van a jelenlegi rezsimből.

Papp Levente

Fotó: AP

Annak ellenére, hogy az ország a világ harmadik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, a közelmúltban jegyrendszert vezettek be az üzemanyag-kereskedelemben. A tavaszi benzináremelést követő jegyrendszer már túl sok volt a sokat nélkülöző irániaknak, és az utcára vonultak. A tüntetők „Vesszen Ahmadinezsád!” kiáltásokkal ütköztek össze a rezsimet védő rendőrökkel, és legalább tizenkét benzinkutat lángba borítottak, kirakatokat törtek be és fosztottak ki. A lázongások kapcsán több mint nyolcvan embert tartóztattak le a hatóságok az iráni állami televízió híradása szerint. Irán keményvonalas vezetői a tiltakozások ellenére is kitartanak a jegyrendszer mellett azt állítva, hogy Irán legyőzhetetlenné válik a jegyrendszer következtében megspórolt dollármilliárdok által.
Ahmadinezsád ideológiai harccal menekül a gazdasági válság elől, és próbálja tovább fanatizálni az iráni népet Amerika- és Izrael-ellenes szlogenekkel, például: „Amerika a nagy sátán”, amelyeket legutoljára Khomeini ajatollah szájából hallhatott a világ. Khomeininek még hittek az irániak, de most már egyre többen szeretnének inkább olcsón tankolni.
A kormánypropaganda szerint a jegyrendszerből megtakarított pénzt a lakosság életszínvonalának emelésére fordítanák. Munkahelyteremtés, iskolák és utak építése, beruházások is szerepelnek az iráni elnök ígéreteiben, azonban egyre kevesebben hisznek már neki. Sokkal valószínűbb, hogy az Irán legyőzhetetlenségére való utalás azt jelenti, hogy a jegyrendszer miatt felszabaduló pénz az iráni atomprogramhoz hiányzó forrásokat fedezi majd.
A holokauszttagadó Ahmadinezsád 2005-ben populista programmal szerezte meg a hatalomhoz szükséges társadalmi támogatottságot. A nép egyszerű fiaként ígéretet tett arra, hogy az ország hatalmas olajbevételeiből minden iráni családot részesíteni fog. Az ígéret teljesítésének meglehetősen primitív formáját választva a benzin árát évekig állami dotációval irreálisan alacsony, húsz forint/liter alatti szinten tartotta.
A baj ezzel csak az, hogy hatalmas kőolajkészletei ellenére Irán üzemanyagimportra szorul, mivel az országban összesen nyolc kőolajfinomító működik, de ezek termelése a lakossági fogyasztás felét sem fedezi. Irán ezért a lakossági üzemanyag-fogyasztás több mint felét magas áron, külföldről szerzi be.
Az irániak hozzászoktak az olcsó üzemanyaghoz, mivel a drága importbenzin évekig állami támogatással jutott el hozzájuk. Irán hatalmas összeggel, évi tízmilliárd dollár értékben dotálta a hazai benzinfogyasztást, amelyből most szeretne minél nagyobb részt lefaragni.
Az International Herald Tribune beszámolója szerint Irán több mint tizenöt országból importál benzint, és egy embargó esetén az ország gazdasága összeomlana. Az iráni gazdaság bojkott nélkül is siralmas állapotban van, magas az infláció és nagy a munkanélküliség. Közben az állam kőolajból származó mesés bevételei észrevétlenül folynak el a költséges atomprogramra, és különböző Izrael-ellenes szervezetek támogatására. Irán a világ második legnagyobb földgázkincsével rendelkezik, ennek ellenére még földgázból is behozatalra szorul, mivel nem tudja megoldani a kellő mértékű kitermelést. Újabb olajfinomítók létesítése és a földgázkitermelés fejlesztése helyett Irán energiaszükségleteire hivatkozva atomprogramot hirdetett. Ez jogosnak tűnhet, hiszen ténylegesen energiabehozatalra szorul az ország, de az atombomba előállításához szükséges urándúsítás már semmivel sem indokolható. Ezért az USA nemzetközi szankció bevezetését tervezi, amellyel ellehetetlenítheti Ahmadinezsád harcias rezsimjét. Az USA elsősorban nem az atomprogram, hanem az atomfegyver előállításához nélkülözhetetlen urándúsítás ellen kíván fellépni. Az USA kongresszusa törvénytervezetet készít elő, amely szankciókkal sújtana minden államot, amely üzemanyagot értékesít Teheránnak. Megtalálták Irán gyenge pontját, és háború helyett gazdasági szankciókkal akarják térdre kényszeríteni az amúgy is ingatag közel-keleti békét és erőegyensúlyt fenyegető diktátort. Az International Herald beszámolójában Tom Lantos magyar származású demokrata politikus szerint azt is el kell érni, hogy ne legyen külföldi befektető Iránban, amíg az nem hajlandó alávetni magát a nemzetközi normáknak.
Persze a szankciókat még át kell vinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán, amihez szükséges lenne Putyin támogatására. Oroszországnak nem érdeke ugyan Irán atomhatalommá válása, de gazdaságilag rá van szorulva az iráni megrendelésekre, ezért egy embargóban nehezen venne részt.