Munkatársunktól
Kínos álláspont

Külföldön is sokan felfigyeltek az OMV „akciójára”, amikor a napokban 10-ről 18,6 százalékra növelte a részesedését a Molban. Nyugati lapok szerint a magyar miniszterelnök kínos helyzetbe hozta magát a reagálásával.

A piacgazdaságban, tőzsdén szereplő cégek esetében nem ritka az úgynevezett ellenséges felvásárlás, amikor nagyobb mennyiségű részvényt vásárol valaki azért, hogy megszerezze az irányítást a kiszemelt vállalatban. Az OMV vásárlása a váratlanság miatt keltett meglepetést. Számtalan találgatás röppent fel a vásárló kilétével kapcsolatban, ám bizonyosat senki sem tud, elképzelhető a részvények későbbi „átjátszása” egy harmadik félnek, de a cél lehet az is, hogy így hozzák létre Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalatát. Egy esetleges cégfúzió esetén azonban versenyhivatali beleegyezésre van szükség, amire - a Gazdasági Versenyhivatal illetékesének nyilatkozata szerint - kevés esély van.
Ritka pillanat a magyar közéletben, hogy a Mol-ügy kapcsán egységfrontba tömörült az MSZP és a Fidesz, legalábbis az ellenzékiek egyetértettek a miniszterelnök reakciójával. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott ugyanis: „meg fogjuk védeni magunkat, a nemzeti vállalatot az ellenséges kivásárlással szemben”. A Die Presse cinikusan bírálta a miniszterelnök reakcióját: „Gyurcsány gyorsan elfelejtette piacbarát nézeteit” - idézte a lap egy közgazdász vélekedését, a sorok között ezzel is neheztelve a magyar kormányfőre, azért amiért protekcionista politikát folytat az OMV részvényfelvásárlásai kapcsán. Hazai és külföldi szakértők is csodálkoznak a miniszterelnök megnyilatkozásán, emlékeztetve arra, hogy nem nevezhető nemzeti vállalatnak az a cég, amelynek a privatizációja után a kétharmada külföldi kézben van, a „védekezés” pedig csak az uniós normák szerint elképzelhető. Az osztrák lap a „liberális” gazdasági miniszter Kóka János álláspontját méltatta, miszerint „nem illik erőszakosan nekimenni a szomszédnak, majd azt mondani, hogy csak barátkozni szeretnénk”, célszerűbb előbb megtudni, hogy mi áll a felvásárlási folyamat hátterében. A Die Presse szerint csak ártott az ügynek a Népszabadságnak azon írása, miszerint a Creditanstalt-részvényekkel együtt már közel 25 százalékos az osztrák részesedés a Molban. Az osztrák lap szerint a Népszabadság információja téves, és a cikk csak fokozta az Ausztria-ellenes hangulatot Magyarországon. A Kronen Zeitung ennél továbbment és egy OMV-Mol fúzió esetén létrejövő megakonszernt vizionált az olvasóinak, a lap gyorsan ki is számolta, hogy a jelenlegi tőzsdei értékek esetén a két konszern fúziója egy 26,8 milliárd euró értékű óriásvállalatot eredményezne.
A Mol mindezek közepette köszöni szépen, jól van. Az OMV-akció óta egyre többet ér a tőzsdén: néhány nap alatt 6,5 százalékkal erősödtek a Mol-papírok. A Budapesti Értéktőzsde ezen időszak alatt két ízben is csúcsot döntött, köszönhetően többek között a Mol szárnyalásának.