A gyermekkori hallássérülés

A hallás a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés nélkülözhetetlen eszköze. Ahhoz, hogy a gyermek helyesen megtanuljon beszélni, elengedhetetlen az ép hallás. A halláscsökkenés nemcsak a beszédfejlődésben okoz elmaradást, hanem a testi, lelki és értelmi fejlődésben is. Éppen ezért nagyon fontos a hallászavarok minél korábbi felimerése.

A hallássérülésnek két fő típusát ismerjük: a vezetéses és az idegi típusú halláscsökkenést. Együttes előfordulásuk esetén kevert típusú hallássérülésről beszélünk.
A gyermekkori vezetéses típusú nagyothallások döntő többségének hátterében a középfül savós vagy nyákos váladékgyüleme (OME) áll. Ebben az esetben a hangátvezető rendszer működése akadályozott. A betegségre a spontán javulás, a gyakori visszaesés és az elhúzódó fennállás egyaránt jellemző lehet. Hátterében a fülkürt működésének tartós vagy átmeneti zavara áll. A betegség felismerése nem mindig könnyű. A szülők a gyermek nagyothallását gyakran figyelmetlenségnek vélik. Az élet első két éve a beszédtanulás szempontjából meghatározó időszak. Tekintettel arra, hogy az OME ebben az életkorban a leggyakoribb, tartós fennállás esetén problémát okozhat a beszédfejlődésben. A hallás-csökkenésnek ez a típusa gyógyítható, a terápia a rossz fülkürtműködés helyreállítására irányul.
A kisgyermekkori idegi típusú hallássérülést a csiga szőrsejtjeinek különböző mértékű veleszületett vagy szerzett károsodása okozza. Magyarországon évente 230-250 gyermek születik ilyen típusú halláskárosodással. Ebben az esetben a gyermek korai hallókészülékkel való ellátása a megoldás. A tapasztalat az, hogy minél súlyosabb a hallássérülés, annál korábban jut el a gyermek a megfelelő szakemberekhez, hiszen ebben az esetben a nyelvfejlődés meg sem indul.
A közepes és enyhe halláskárosodások sokszor
csak az óvodás- vagy az iskoláskorban derülnek ki. Egy jó képességű gyermek a halláscsökkenés okozta kieséseket sokáig kompenzálhatja, csak a beszéd- és magatartásbeli, valamint a tanulási teljesítményben megmutatkozó eltérések hívhatják fel rá a figyelmet. A cél az, hogy minden hallássérült gyermek minél korábban, lehetőleg hat hónapos koráig eljusson az audiológiai szakrendelésekre, ahol hallókészülékkel való ellátása megtörténik.
Csak így teremthetjük meg a lehetőségét annak, hogy a gyermek normálisan fejlődhessen, és a közösségbe, társadalomba problémamentesen beilleszkedhessen.
(Dr. Csákányi Zsuzsanna fül-orr-gége főorvos)