Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Leszámolás a végeken
MSZP–Fidesz-csörte a támogatásokért

Gyászlobogók lengnek a Békés megyei Sarkad épületein. A helybéliek így tiltakoznak az Országgyűlés és a kormány döntése ellen. Nagy László MSZP-s országgyűlési képviselő módosító indítványát elfogadva az Országgyűlés megszavazta, hogy szűnjön meg a sarkadi kistérség, amely tizenegy települést tömörít magába.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII-es törvényben nincs arra rendelkezés, hogy az Országgyűlés az érintett önkormányzatok megkérdezése nélkül miként módosíthatja a kistérségek határait. Arra viszont van szabályozás a törvényben, milyen eljárást kell lefolytatni, ha a települések maguk kérik, hogy más kistérséghez tartozzanak, mint amelyikbe besorolták őket.
Többek között ezért is tartja törvénysértőnek a parlament határozatát Tóth Imre, Sarkad fideszes polgármestere, a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, aki szerint a kistérséget érintő változást csak az érintett önkormányzatok kezdeményezhették volna. Márpedig senki sem kezdeményezte. Azt meg pláne nem, hogy szüntessék meg a kistérséget - mondta felháborodottan a polgármester lapunknak.
Az előterjesztő szocialista politikus azzal indokolta a sarkadi kistérség megszüntetését, hogy alacsony a lélekszáma, és már megalakulásakor is a politikai akarat volt a döntő. A sarkadi polgármester szerint az állítás enyhén szólva is nevetséges, hiszen legalább tizenhét olyan kistérség található az országban, amelynek lélekszáma sokkal kisebb a sarkadinál.
Tóth Imre az ügy hátterében a megyei MSZP kezét látja. A sarkadi kistérség ugyanis beletartozik a huszonnyolc leghátrányosabb helyzetű hazai kistérségbe, amely a kormánytól egy erre a célra létrehozott keretből közel négymilliárd forint felzárkóztatási támogatást kaphat. Tóth Imre szerint Veress József, aki Szeghalom országgyűlési képviselője és az MSZP Békés megyei elnöke, rájött arra, hogy az ő kistérsége nem fér bele a különtámogatásra jogosult kistérségek közé. Ha viszont a halmozottan hátrányos helyzetű négy települést, melyek jelenleg a sarkadi kistérséghez tartoznak, hozzácsatolják a szeghalmihoz, akkor az így létrejövő térség mutatószámai erősen romlani fognak, s így jogosulttá válik a különtámogatásra pályázni.
A másik indok a sarkadi polgármester szerint az, hogy a gyulai kistérségből a közelmúltban kivált Újkígyós és Szabadkígyós is a békéscsabai kistérséghez csatlakozott. Emiatt Perjési Klára MSZP-s országgyűlési képviselőnek, Gyula polgármesterének érdeke volt, hogy növekedjék a kistérség településeinek száma, és több esélyük legyen a támogatások elnyerésére.
Veress József, a szeghalmi körzet országgyűlési képviselője egyszerűen fogalmazott: „Szeghalom aligha fog nagyot kaszálni” a változás miatt, azoknak a településeknek viszont javul a helyzetük, amelyek a jövőben a szeghalmi kistérséghez tartoznak majd. A sarkadi kistérséget mesterséges úton, politikai indokokból hozták létre, a lakosság száma és a térség lobbiereje pedig csekély. Veress József azt állítja: Sarkad, térségközponti helyzetét kihasználva, a megszerzett támogatások java részét inkább a saját céljaira fordította.
Perjési Klára, Gyula polgármestere elismerte, hogy politikai indíttatása is volt a parlamenti módosító javaslatnak. „Sarkadnak nincsenek körzetközponti funkciói, és nincsenek olyan pályázati elképzelései sem, amelyek a térség fejlődését biztosítanák” - mondta.