Kiss Tünde
Fellendülőben a hűs-ipar

A kánikula miatt egyre több klímaberendezés fogy világszerte. Ezzel párhuzamosan egyre égetőbb problémát jelent a klímaberendezések miatt megnövekedett energiafogyasztás, amely lassan hazánkban is eléri a téli fűtésszezonok mértékét. Ha mindez így folytatódik tovább, még egy Paksra lesz szükségünk, hogy fedezni tudjuk az ország energiaszükségletét.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint az idei év első hat hónapjában a hazai sokévi átlaghoz képest 4-5 fokkal volt magasabb a napi középhőmérséklet. „Ez tekintélyes növekedés, és a tendencia egész Európára jellemző. Német meteorológusok véleménye szerint 3000 évente történik ilyen mérvű éghajlatváltozás, de nehéz megjósolni, hogy regionális szinten, így Magyarországot tekintve várható-e további növekedés” - nyilatkozta lapunk megkeresésére Dr. Gyuró György az OMSZ-től, majd hozzátette: „Ugyanakkor, a sokat emlegetett globális felmelegedés dacára, az Egyesült Államokban például a megszokottnál hűvösebb és csapadékosabb hónapok köszöntöttek be ebben a féléves időszakban.”
Nálunk viszont egyre melegebb lett. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ZRt. (Mavir) tájékoztatása alapján egyre többen és többet légkondizunk, ugyanis mind az órás csúcsok, mind a teljes napi áramfogyasztás 5-6 százalékos növekedést mutatnak a tavaly júniusi időszakhoz képest, amely javarészt a beépíthető vagy mobil klímaberendezések elterjedésének számlájára írható.
A barkács- és műszakicikk-áruházak beszámolói alapján a klímaszezon idén majdnem két hónappal korábban indult, mint tavaly. Ezekből a termékekből már márciusban olyan forgalmat regisztráltak a forgalmazók, mint tavaly májusban. Ez részben a korán jelentkező meleg időnek tulajdonítható, részben pedig a változó fogyasztói igényeket jelzi.
Oroszki Lajos, a Mavir vezérigazgató-helyettese a Heteknek elmondta: „A múlt heti hőség idején produkált rekordértékű áramfogyasztáson felül még 20 százalékos tartalék (1330 megawatt) áll az ország rendelkezésére, amely jelenleg elegendő a biztonságos működéshez.” A hazai villamosenergia-rendszer fokozódó terhelése, illetve az átmeneti teljesítményhiány miatt mindenesetre összeült a szakmaközi Krízis Munkabizottság az energiaellátást veszélyeztető helyzet megelőzése érdekében. A júliusi-augusztusi szabadságolások várhatóan kisebb energiaigényt eredményeznek majd, de a szeptember még kritikus lehet az erőművi karbantartások ütemezése miatt. Van forgatókönyv a vészelhárításra, de a kényszerű lakossági fogyasztásmérséklésről még korai beszélni. „Igyekszünk kielégíteni a megnövekedett komfortigényeket, bár nem árt tudni, hogy egy klimatizált lakás nyári áramszámlájának körülbelül a feléért a légkondicionáló berendezés a felelős” - tette hozzá Oroszki. A szakember szerint hosszú távon új erőművek szükségesek, a számítások szerint 2010-re elfogy a jelenlegi többletkapacitás, s az energiaóra nemcsak Magyarország, hanem az EU felett is ketyeg. A megoldásban kulcstényező a villamosenergia árának növekedése, amely a piac bővülését segíti, azaz a jó üzlet miatt érdemes lesz ebbe a szektorba fektetni. Másrészt a lakosság felé a piaci ár a legkeményebb kommunikátor: azaz, ha a villanyszámla vészesen emelkedik, érzékelik az emberek, hogy takarékoskodniuk kell.
„A hazánkban üzemelő szén-, olaj- és gáztüzelésű erőművek nyári karbantartást igényelnek, ezeket a téli, nem pedig a nyári energiacsúcsra tervezték. Az utóbbi öt-hét év energiafogyasztási tendenciája, vagyis a nyári fogyasztásnövekedés a karbantartások átütemezését igényli, de mindez csak részben oldaná meg a problémát. Új erőművi kapacitásokra van szükség a fogyasztói igények növekedése és az öreg erőművek leállítása miatt” - világított rá a helyzetre a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője, dr. Szörényi Gábor. Az energetikai privatizációs stratégiát rögzítő 1994-es kormányhatározat alapvetően magánbefektetésekre alapozza az erőműpark működtetését, bővítését (nem költségvetési segédlettel). Jelenleg több száz engedélyt adtak már ki kisebb hőerőművek létesítésére és üzemeltetésére, valamint folyamatban van számos további kérelem elbírálása. Az engedélyezés feltétele a szigorú EU-normáknak való megfelelés a környezetterhelő kibocsátások (por, gázok) terén. Szörényi az EU és Magyarország energiastratégiájának fontos elemeként a megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, szél, nap stb.) jelentőségét hangsúlyozta. 2020-ig ugyanis ezek felhasználását egyrészt EU-kényszer miatt, másrészt az energiafüggőség csökkentése és környezetünk védelme érdekében belső indíttatásból is növelni kell, ennek fényében tárgyalja az új villamosenergiáról szóló törvényt és az energiastratégiát a parlament.
Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület munkatársa, Király Zsuzsa szintén a megújuló energiaforrásokat tekinti a megoldás fő bázisának, az energiahatékonyság javítása mellett. „Németország és Ausztria is ebben az irányban fejleszt, nyilván a jól megfontolt gazdasági érdekeit is érvényesítve. Hazai szinten sem kifogásokat kellene keresnünk, hanem tanulni az átvehető példákból a helyi energiapotenciálok hatékony kihasználása érdekében. A megújuló források alkalmazásával saját versenyképességünk javítását segítjük elő, így ugyanis helyben tarthatjuk az ebből származó jövedelmeket” - tette hozzá. A non-profit zöld szervezet szerint energiaügyben kialakult egy ördögi kör: az energiatermelő létesítmények károsanyag-kibocsátásai miatt módosultak a klímaadottságok, amelyeket még több energiatermeléssel és fogyasztással próbálnak világszerte ellensúlyozni. „Ráadásul az újonnan létesülő, de régi rendszerű nukleáris erőművek hulladékelhelyezési problémája alapjában véve megoldatlan, csakúgy, mint a meglevőknek - ezt a rendszert tehát nem érdemes fejleszteni” - véli a szakember, aki szerint az is komoly energiapazarláshoz vezet, hogy a klímaberendezések kimaradnak a kötelező energiacímkézés köréből, pedig egy ilyen jelentős energiafogyasztású terméknél igazán nem mindegy, hogy „A+” vagy „G” kategóriájút veszünk-e meg.