Gesztesi Márta
A bulvár felé nyit a közrádió?
Már múlt idő a Szabó család és a Kabarécsütörtök

Kizárólag szakmai döntéseket hozunk - állította lapunknak Kerényi György, a Kossuth rádió adófőszerkesztője annak kapcsán, hogy júniustól gyökeresen megváltoztatták a Magyar Rádió műsorstruktúráját. A műsorok egy része eltűnt a színről, mint például a Szabó család vagy a Kabarécsütörtök, mások másképpen és új időpontban egy másik adón tűnnek majd fel. Kerényi szerint lehetetlen minden médiafogyasztási igényt kielégítő „full service” rádiót csinálni.

Kerényi György adófőszerkesztő
Fotó: MTI

Hogyan szuperál az új struktúra?
- Döcög… döcög… De jó lesz! Még a szignálok hangzásvilága nem tökéletes, de hamarosan az is összeáll. Mivel egy időben történt meg az intézmény átalakítása, a csoportos létszámleépítés és az új struktúra bevezetése, ami egyenként is komoly és intenzív munka, kissé frusztrál, hogy talán nem tudtam elég energiát fordítani a tartalomra. Persze egyelőre csak részlegesen változtattuk meg a műsorstruktúrát. Ősszel még finomítunk rajta.
Hogyan és milyen mértékben vették figyelembe az emberek médiafogyasztási szokásait? Úgy értem, tartalomcentrikus vagy inkább „háttérzaj” lesz a közszolgálati rádió?
- Engedje meg, hogy elsősorban a Kossuth rádióról beszéljek, ami mindenféleképpen egy odafigyelést igénylő adó lesz. Annyiban alkalmazkodunk a hallgatói szokásokhoz, hogy a rádiózás szempontjából legfontosabb sávokban nem fordítunk hosszú időt egy-egy témára. Tehát, ha valakit éppen az adott téma nem érdekel, akkor belátható időn belül módja van számára érdekes tartalmat is találni.

Egy kicsit bulvárosnak tűnik.
- Az tény, hogy szeretnénk szélesebb tömegekhez szólni. De attól, hogy valami népszerűbb lesz, nagyobb közérdeklődésre tart számot, ráadásul olyan dolgokról szól, ami az emberek nagy részét érdekli, és ugyanakkor közszolgálati is, az semmiképp nem bulvár. Nincsenek humoros műsorvezetőink, nincsenek médiaszemélyekre épülő műsoraink. És a zene is sokkal kevesebb lesz. Amikor pozicionáltuk a három adót, azt is meghatároztuk, hogy mi a közszolgálati tartalom, amit nekünk sugározni kell. És ebben nincs benne a bulvár.
Kik jelentik az új célcsoportot, hány évesek, milyen iskolázottsággal?
- A Kossuth rádió fókuszát, vagyis a hallgatói megcélzott közönségét,
a negyvenes aktívakra szeretnénk „belőni”. Iskolázottságban átlagos vagy egy kicsit iskolázottabb, de nem a magasan kvalifikált értelmiségi.
És mi lesz az idősekkel? Azokkal, akik a Kossuthon és a Petőfin nőttek fel.
- Lehetetlen minden társadalmi csoportot és minden médiafogyasztási igényt kielégítő „full service” rádiót csinálni. Az idős hallgatók valóban veszteségként élik meg, hogy megszűnt a Szabó család vagy a Kabarécsütörtök.
Vagy a Reggeli Krónika…
- Nem, a Reggeli Krónika nem szűnt meg, csak 180 perc lett a címe.
És miért jobb az, hogy a megszokott Reggeli Krónikát úgy hívjuk, hogy 180 perc? Mitől jobb ez a műsorcím?
- Egy friss hírműsornak nem biztos, hogy egy „historikus” hangzású cím a legtalálóbb. Az új címmel azt szeretnénk csupán érzékeltetni, hogy ez a reggel teljesen más lesz, mint a korábbi.
A „folyosói” és a sajtóban megjelent hírek szerint válság alakult ki a leépítések miatt, mert mindenki retteg, hogy elveszíti az állását.
- Az elmúlt tizenöt évben nem történt leépítés, ezért ránk maradt ez a népszerűtlen intézkedés. A Magyar Rádió egy giga nagyüzem volt ezernégyszáz belsőssel és kilencszáz külsőssel. Ez hihetetlen mennyiségű ember. Más médiumokban folyamatosan zajlott és még most is zajlik a racionalizálás.
A Magyar Rádió gyakorlatilag eddig ezt megúszta. Persze voltak a múltban is kisebb leépítések vagy ilyen-olyan eltávolítási kísérletek, de azok túlnyomórészt politikai indíttatásból, nem pedig gazdasági okokból történtek.
Pedig vannak, akik szerint most is fellelhetőek a politikai motívumok. A sajtóban legtöbbet citált ügyben, Farkasházy Tivadar humorista elbocsátásában gazdasági vagy inkább politikai okok játszottak szerepet?
- Csoportos létszámleépítés van. Több száz embert elküldünk, aminek alapvetően gazdasági oka van. A kabarénál egyetlenegy embert érintett a leépítés, Farkasházy Tivadart.
És az ő nevével fémjelzett rádiókabaré megszüntetése mögött politikai, gazdasági vagy szakmai döntés áll?
- Kizárólag szakmai döntéseket hozunk. De külön kihangsúlyoznám, hogy a kabaré nem szűnik meg, sőt a Kossuth rádión ötszörösére növeltük a műsoridejüket. Eddig minden hónapban egyszer volt kabaré, most pedig hallható lesz minden szombaton élőben, friss és aktuális témákkal. Egyfelől a Petőfiről átigazolt Stand-up Comedy képviselői, másfelől pedig Fábry Sándor készítenek majd műsort. A Rádiókabaré pedig két szombaton is lesz, és persze Sinkó Péter vezeti a kabaré szerkesztőségét ugyanúgy, mint eddig. A sokak által kedvelt Kabarécsütörtök, ami tulajdonképpen nem más, mint az archív kabarészámok ismétlése, valóban megszűnik.