Bölcs és progresszív kompromisszumnak állította be a miniszterelnök az
MSZP-nek az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos, a napokban
nyilvánosságra hozott javaslatait. Talán ez volt az utolsó pillanat az
enyhülésre, hiszen az újdonsült SZDSZ-es pártelnök keményen kezdett: ultimátumot
adott a szocialistáknak. A két párt álláspontja hetekig „fényévekre” volt
egymástól.
Fotó: Somorjai László
Tompult a feszültség a kormánypártok között, miután „óvatos duhajként” ugyan,
de mégis megengedné a versengést az egészségügyben az MSZP. A párt kisebb
lépésekkel, puha landolással hajlandó csak elindítani az SZDSZ-esek által
favorizált több-biztosítós modellt. „Ez nem a tökéletes megoldás, de legalább
elindulunk” - mondta lapunknak Mihályi Péter egyetemi tanár, az SZDSZ
egészségügyi reformjának kidolgozója.
Az SZDSZ kezdettől fogva ragaszkodott a választási kampányban is hirdetett
elképzeléséhez, a több magánbiztosítós rendszerhez. Kovács Attila egészségügyi
államtitkár szerint ez „azért előnyös, mert a biztosítók versenye a
szolgáltatókra, a kórházakra is rákényszeríti a versenyt, és így minőségi
javulást eredményez az ellátás színvonalában”. A liberális elveket valló
államtitkár szerint a vegyes modell igazságosabb, mint a jelenlegi felállás: „a
több-biztosítós modellben megszűnhet a hálapénz, és mindenki azonos színvonalú
ellátást kaphat, miközben többletforráshoz jutnak az intézmények” - fogalmazott
az államtitkár.
A szocialisták kezdettől ellenálltak a liberális elképzelésnek, saját
álláspontjukat mindeddig elhallgatták. A napokban nyilvánosságra hozott
állásfoglalás szerint a szocialisták úgy vélik, „legyen egy társadalombiztosító
és több pénztár, őrizzük meg a nemzeti kockázatközösséget, mindenki azonos elv
szerint fizessen, és garantált csomagban kapja ugyanazt a szolgáltatást”.
A miniszterelnök szerint van helye a versenynek az egészségügyben, de a változás
elindítását a biztonságos átmenet érdekében a regionális alapokon megszervezett
pénztárakon keresztül képzeli el. A tervek szerint később ezeket „kinyitják”,
tehát az egyes pénztárak más régióban lakó állampolgárok számára is kínálhatják
a szolgáltatásaikat.
Ha a szocialistákon múlik, a megyei egészségbiztosítási pénztárak többségében az
állam lenne a tulajdonos, és csak kisebb részben engednék be tőkeemeléssel a
magánbiztosítókat. A képződő profit nagyobb részét pedig vissza kellene
forgatniuk az ágazatba. A társadalombiztosítási járulék nagyságát továbbra is az
állam határozza meg, s az alapcsomag, azaz a jelenlegi ellátási szolgáltatás
minden járulékot fizető állampolgárnak jár. A regionális biztosítók kezdő
lépésként minden, a területükhöz tartozó állampolgárt „megkapnak”, de a
működésük másnapján bárki kiléphet, és tetszés szerint választhat magának más
biztosítót. „Aki viszont nem akar a biztosítók között válogatni, nem érez
semmilyen változást. Ez a rendszer nem kényszerít, hanem lehetőséget teremt” -
fejtette ki a kormányfő. „A verseny elsősorban nem a biztosítók és a betegek,
hanem a biztosítók és a szolgáltatók között keletkezik. Így a szolgáltatók rá
lesznek szorítva, hogy minél költséghatékonyabban minél jobb szolgáltatást
nyújtsanak” - fogalmaznak a szocialisták, egyébként e tekintetben egyetértésben
a szabaddemokratákkal.
A területi biztosítók az ország egyes régiói között fennálló hatalmas
különbségekre is választ próbálnak adni. Ma ugyanis jelentős eltérések adódnak
az életminőség, az életkor tekintetében, pusztán abból eredően, ki hol lakik.
„Ma a gazdagabb települések lakói járnak jobban, míg a regionális pénztárak
gondosan kiegyenlített regionális kasszából gazdálkodnának majd. Eszerint, ha a
Dél-Alföldön kevesebbet költenek, akkor ott marad pénz, és azt fejlesztésre
lehet fordítani. Ez a rendszer segít enyhíteni a mai területi különbségeket” -
érvelnek az MSZP-sek.
Mihályi Péter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára optimistán fogadta
az MSZP javaslatát. Mint a Heteknek kifejtette, „a szocialisták lényeges
kompromisszumos lépéseket tettek, amelyek remélhetőleg elvezetnek a végső
megoldáshoz. Nem maga a javaslat a megoldás, ez csupán ahhoz elegendő, hogy
kimozduljunk a mostani holtpontról, és elindulhassunk az európai modell felé.
Azt tudnunk kell ugyanakkor, hogy a most induló reformok csupán 5-10 év múlva
hoznak majd el látható eredményeket”- mondta Mihályi.
Mihályi Péter
„Az MSZP javaslatával egyértelművé vált - tette hozzá -, hogy egy lassabb
átmenettel valósul meg a több-biztosítós rendszer, amely nem a legelőnyösebb
variáció, de tudomásul kell vennünk, hogy pillanatnyilag ez a lehetőség. Ehhez
van csak meg ugyanis a parlamenti többség.”
Az egyetemi tanár szerint több biztosító belépése nem jár együtt a tb-járulék
emelkedésével, és az elérhető szolgáltatások köre sem módosul a jelenlegihez
képest. Viszonylag gyorsabb változás várható ugyanakkor egyes kórházi
szolgáltatások területén. Mihályi szerint a leggyorsabban az élelmezés területén
számíthatunk javulásra, a tiszta ágynemű kérdése is csak nagyobb odafigyelés, és
nem pénz kérdése.
„Alapvető változás várható ugyanakkor - és ez a több-biztosítós rendszer lényege
-, hogy megjelenik az egészségügyi intézmények pénzügyi, és a szolgáltatások
minőségének kontrollja” - szögezte le Mihályi. „Az igazi kérdés az, hogy
ellenőrzi-e valaki a kórházakat, a szolgáltatókat. Megvalósul-e a pénzügyi
kontroll, hogy elkerüljük a pazarlást, és csak az indokolt műtéteket,
beavatkozásokat végezzék el? Az elmúlt időszak alapján kijelenthetjük, hogy erre
a feladatra az állam gyakorlatilag alkalmatlan. A biztosítók fő feladata az
lesz, hogy ellenőrizzék, jól dolgoznak-e a szolgáltatók, a biztosítottak pedig a
legjobbaktól fognak vásárolni. Nem várható ugyanakkor az új rendszertől, hogy
megszűnjenek a várólisták - tette hozzá. Az alapprobléma az, hogy nincsen
elegendő pénz a rendszerben, s a biztosítók belépése nem változtat a
pénzhiányon.