Szobota Zoltán
Önmagát műti a rendőrség
Évi kétmillió igazoltatás, négyezer előzetes letartóztatás

Elfogadta a parlament a rendőrségi törvényhez benyújtott módosításokat, és döntött a határőrség és a rendőrség összevonásáról. Kérdés azonban, hogy az új rendőri vezetés ígéretei és a jogszabályi változtatások önmagukban elegendők lesznek-e a fegyveres testületet övező bizalmatlanság leküzdésére.

Fotó: Somorjai László

Miután a Fidesz a határőrségnek a rendőrségbe olvasztásához elengedhetetlen alkotmánymódosítást csak úgy támogatta, hogy cserébe hét módosító indítványát hagyja jóvá a kormány, a szocialisták a presztízskérdésnek számító ügy érdekében bármire hajlandónak mutatkoztak. Így rögzült törvényi szinten a gumilövedékek használatának tiltása tömegoszlatás idején, vagy a rendőrök mindenkori azonosíthatóságának szükségessége.
Az SZDSZ javaslata nyomán a civil kontroll bevezetésének gondolata a szocialistákat is megihlette, és ki is dolgoztak egy javaslatot, amelynek értelmében az Országgyűlés egy Panasztestületnek nevezett független grémiumot jelölne ki a rendőri visszaélések kivizsgálására. Hankó Faragó Miklós (kis képünkön) az SZDSZ vezérszónoka megpróbálta ugyan elmagyarázni, hogy ha a testület tagjait kétharmados többséggel a parlament választja, és nem valamely közjogi méltóság nevezi ki, akkor a politikai konszenzus hiánya miatt reménytelen az új intézmény beindítása, kollégáit hidegen hagyták az észérvek. „Az MSZP szakemberei valamiért nem voltak érdekeltek abban, hogy egy hatékony, új jogintézmény jöjjön létre a civil kontroll biztosítására” - kommentálta a döntést a liberális honatya, akinek a rendőri igazoltatások során előforduló visszaélések kiszűrését célzó indítványát formai okokra hivatkozva utasították el.
Magyarországon évente kétmillió igazoltatás van. Ha ezt alkalmanként két perccel beszorozzuk, akkor 7,5 év jön ki - évente. A határőrség feladatainak átvételével ez a szám még tovább fog emelkedni, és a jelenlegi jogi szabályozás egyáltalán nem korlátozza a rendőri intézkedések számát. A szakmai felmérések az ORFK szerint azt támasztják alá, hogy „növelni kell az igazoltatások hatékonyságát, míg a számukat csökkenteni kell úgy, hogy azoknak több kézzel fogható eredménye legyen”. A rendőrségi tájékoztató szerint folyamatban van az ORFK és a Helsinki Bizottság közös programja, amely kifejezetten az igazoltatások hatékonyságát vizsgálja.

Hankó Faragó szerint ez az aránytalanság csak addig tartható, míg valaki fel nem méri, hogy a hatóságok felesleges intézkedései miatt hány milliárd forint veszteség éri az állampolgárokat. Úgy véli: a mai napig ki vagyunk szolgáltatva a hatósági önkénynek a különböző hivatalokban eltöltött óráktól kezdve a fölösleges rendőri ellenőrzésekig. A képviselő nemcsak azt látná indokoltnak, hogy az intézkedés megkezdése előtt igazolja magát a rendőr, hanem azt is, hogy csak a jogszabályokban meghatározott, indokolt esetben igazoltathasson. Ez amúgy a korrupciónak is „adna egy pofont”, mert ezek után nem lehetne izzókészlet hiánya miatt ötezreseket zsebre gyűrni.
Ami a korrupciót illeti, Bencze József frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány nemrég úgy nyilatkozott: „Meg kell erősíteni a rendőrség belső ellenőrzését.” Hivatalba lépése napján ezért a rendőrség teljes körű átvilágítását és általános rovancsolás rendelt el. A közlöny szerint „megállapítást nyert, hogy kiigazításokra, a szervezet struktúrájának módosítására lesz szükség”. A mundér becsületét védve a főkapitány egy belső, ám mégis reprezentatív felmérésre hivatkozva azt állítja: az állomány 91 százaléka élesen elhatárolódott az elmúlt időszak eseményeitől. Az ORFK igyekezetét mutatja továbbá, hogy emellett etikai kódex kiadását is tervezik, valamint létrehozzák az Ellenőrzési Főosztályt, amely országos hatáskörrel rendelkezik majd.
„Mese habbal ez az átvilágítás-dolog. Kik és hogyan végzik? A belső ellenőrzéssel mindig is az volt a baj, hogy mindenhonnan összeszedett, kiégett emberekből verődik össze, ahelyett hogy rendesen költenének rá, és profikat alkalmaznának” - ecsetelte kendőzetlen véleményét Sándor István, alias „Papa”. Az egykori fedett nyomozó úgy érzi, a méltányos fizetés segíthetne abban, hogy a csóró rendőröknek ne álljon érdekükben kockáztatni.
Ahol azonban még a rendőrségi korrupciónál is nagyobb a látencia, az a büntetőeljárások során történő visszaélések köre. „Még a mai napon is érvényesül az a posztkommunista szemlélet, hogy a rendőrség a teljes bizonyítékok feltárásán túl egyfajta beárazását is elvégzi a cselekményeknek, azaz minősíti azokat, s ezzel jelentős részben átvállal olyan feladatot, amely nem az övé, hanem a bíróságé” - állítja Hankó Faragó Miklós, aki kis túlzással „ítélkező rendőrségről” és „jóváhagyó bíróságról” beszél. Szerinte azért fűződik elemi érdeke a rendőrségnek az előzetes letartóztatások tömegméretű (évente négyezer) elrendeltetéséhez, mert az az első hatvan nap, míg a gyanúsított nem büntetés-végrehajtási intézetben, hanem rendőrségi fogdában ül, éppen elegendő ahhoz, hogy sok esetben vitatható módszerekkel eredményt produkáljanak.
Hogy a bizalom terén tényleg komoly deficit van, azt az ingyenesen hívható panaszvonal tanúságai is mutatják. „Száz telefonból több mint kilencven csak gyalázkodás, elévült sérelmek felhánytorgatása” - nyilatkozta Bencze. A főkapitány úgy gondolja: rutinos betelefonálók, magányos fröcsögők találtak itt ingyen platformra civil kontroll címén.
Hankó Faragó Miklós szerint nincs min csodálkozni. A statisztikák alapján a rendőr szabályszerű fellépése egy életre megmarad az állampolgárokban. De míg azzal szórakoznak, hogy az útfelbontások sebességkorlátozó tábláiról a munkaszüneti napokon leszedik a fekete zsákot, és a 30 km/órás táblánál radaroznak, vagy ők maguk korrumpálják a gyorshajtót „helyszíni megoldásokkal”, addig ne várja senki, hogy a lakosság jogkövető lesz.