Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Tumultus a szülészeteken
A budapesti csecsemőközpontok felét megszüntették

Hetek óta várótermekhez hasonló a zsúfoltság a szülészeteken, de előfordultak olyan esetek is, hogy a telt ház miatt a kórház folyosóján vezették le a szülést az orvosok. A gondot nem az okozza, hogy megnőtt volna honfitársaink gyermekvállalási kedve, hanem az, hogy a fővárosi szülészeti ágyszámok több mint 40 százalékát megszüntették.

A szülész-nőgyógyászok között új keletű mondás, hogy a kórházreformnak a legnagyobb vesztese a szülészeti szakma. Orvosoktól, szülésznőktől, kismamáktól egyformán arról hallottunk, hogy az átalakítások következtében hatalmas a zsúfoltság a szülészeteken. A kórházak vezetői belső átcsoportosításokkal igyekeznek orvosolni a problémákat, így például lehetővé teszik azt, hogy a gyermekágyas osztályokról kiszorultak „átcsorogjanak” a nőgyógyászatra vagy az urológiára, és az is előfordul, hogy a koraszülöttek ellátása miatt más osztályoktól vesznek el pénzt.
Kundra Anna, az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnöke a Heteknek elmondta, hogy a kórházi osztályok megszüntetése kizárólag szakmai és ellátási szempontok alapján történt. Az volt a cél, hogy csak annyi szülészet maradjon, amennyi az igényeket biztonságosan el tudja látni, és a területi eloszlás ne okozzon fölösleges kellemetlenséget a kismamáknak. „Ma Budapesten 49 szülőágyra (tehát nem vajúdó- vagy kórházi ágyra) napi 66, azaz nem egész másfél szülés jut naponta, a kapacitás tehát bőségesen elegendő” - fogalmazott a szóvivő.
Maradjunk a számoknál! 2006. szeptemberi adatok alapján országosan 5129 szülészeti ágy volt, áprilisban ez lecsökkent 3283-ra. Fővárosi adatok szerint a 2006. szeptemberi ágyszám: 1127, április 1. után 674. Tehát több mint 40 százalékos a csökkenés.
A kisbabák ugyanis nem kiszámítható módon érkeznek a világra. Eleve az éves eloszlás sem egyenletes, hiszen szeptemberben több a szülés. De aki járt már szülőszobák környékén, tudja, hogy néha az ürességtől konganak, néha meg a kórházfilmeket megszégyenítő módon zajlanak bennük az események. Akár egy időjárási front is beindíthatja a szülések sokaságát.
Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, aki több mint egy évtizedig volt a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, a Hetek megkeresésére elmondta: érzékelik azt, hogy mindenütt zsúfoltság van a szülészeteken. Mint fogalmazott: még néhány hónapot várni kell arra, hogy értékelni lehessen pontosan a helyzetet. Kollégáival jelenleg azért harcolnak, hogy feloldják az úgynevezett „teljesítményvolumen-korlátot” a szülészetekre és az újszülöttellátásra vonatkozóan.
Ez utóbbi különösen fontos lenne, hiszen szakmai fórumokon többen felvetették, hogy a reform következtében nőhet a csecsemőhalandóság. Ugyanis a hat budapesti csecsemőközpont felét megszüntették, a maradékban pedig fix létszám ellátását finanszírozzák. Az eddigi tapasztalat viszont az, hogy az előirányzottnál több koraszülött baba érkezik, így ha nem akarják őket ellátatlanul hagyni, máshonnan kell elvonni a pénzt. (Magyarországon magas a koraszülöttek száma, évente 6000-6500, ez kétszer annyi, mint az uniós átlag. A magas értéknek a pontos tudományos okát nem tudják, de az is köztudott, hogy a kismamák 40 százaléka dohányzik, és magas az abortuszok száma is.)
A szülészet kérdése koalíciós konfliktust is okozott, mivel Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes elfogadhatatlannak mondta a 40 százalékos ágyszámleépítést a fővárosi szülészeteken. Pászti Ágnes, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs tanácsadója lapunkat arról tájékoztatta, hogy a tisztiorvosi szolgálat és rajtuk keresztül az önkormányzat is figyelemmel kíséri az új kapacitások kihasználtságát, az esetlegesen kialakuló ellátási anomáliákat. A monitorozás eredményeképpen, a jogszabályi lehetőségek függvényében korrekciókra kerülhet sor. A tervezett észak-budai kórházi integrációban megfontolás tárgyát képezheti a szülészeti tevékenység újraindítása a leendő Bécsi úti telephelyen. A jelenlegi jogszabályi környezetben azonban a Fővárosi Önkormányzat önmaga nem tudja megoldani a problémákat, mindenképpen minisztériumi beavatkozást látnak szükségesnek.