Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
Másolás, beillesztés
Magyar fejlesztésű program a tanárokat kijátszó diákok ellen

Megkönnyítheti a tanárok munkáját az a magyar kezdeményezés, mellyel a dolgozatokból kiszűrhetőek a forrásmegjelölés nélkül átvett munkák, a plágiumok. Az egy az egyben internetről összeollózott dolgozatok, a tanár publikációjának szó szerinti bemásolása, a más egyetemen már elfogadott diplomamunka újrafelhasználása - mind azt jelzik: van mit keresni.

KOPI - így nevezték el a fejlesztők azt az új szolgáltatást, amely visszábbszoríthatja, sőt, talán nullára redukálhatja az oktatási intézményekben a diákok által elkövetett plágiumokat. A névválasztás nem véletlen: az internet nagymértékű elterjedésével közkinccsé váltak olyan tudományos és hallgatói munkák, amelyekből bárki összemásolhatja az éppen aktuális évfolyam- vagy szakdolgozatát. A plágiumkereső szolgáltatás pontosan ennek kivédésére jött létre: a internetes címen elérhető program bárki számára igénybe vehető, és egy dokumentum feltöltése után azonnal kimutatja, hogy annak hány százaléka egyezik meg szó szerint más, korábbi munkákkal.
A plágiumkeresőt már három éve folyamatosan fejlesztik, „de most vált igazán aktuálissá a használata” - számolt be a Heteknek Pataki Balázs, a szoftvert fejlesztő MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársa. A szakember reményei szerint a közeljövőben létrejöhet egy olyan közös adatbázis, ahova a felsőoktatási intézmények feltöltik a hallgatók által készített dolgozatokat, így akadályozva meg azok későbbi újrafelhasználását. „Eddig ugyanis csak egyes tanárok használták a KOPI-t, intézményjelleggel még nem történt feltöltés” - mondta a szakember, de hozzátette, hogy már elkezdődtek az előzetes tárgyalások egyetemekkel és főiskolákkal a rendszer használatáról. Amennyiben sikerrel járnak, a plágiumkeresőnek minden bizonnyal nagy hasznát veszik majd a felsőoktatásban, de Pataki Balázs hangsúlyozta azt is, hogy ezenkívül még számos területen használható a program: „A digitális könyvtárak védelmében, céges adatbázisok működtetésében és bármilyen fajta gyűjtemények kezelésében szintén hatékony segítséget jelenthet.”
A lapunk által megkérdezett egyetemek vezetői különbözőképpen reagáltak a KOPI megjelenésére. Dr. Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese tisztában van ugyan azzal, hogy a tengerentúlon már több ilyen célú sikeres vállalkozás is működik, de úgy véli, hogy az általa oktatott területeken nem jelentős azon hallgatóknak a száma, akik ilyen módszerekhez folyamodnak: „egy-két százaléknál nem lehet több az arányuk” - vélekedett jóhiszeműen. Bókay szerint magyar nyelven még nem érhető el annyi témába vágó dokumentum, hogy azokat érdemben fel is tudnák használni a hallgatók. Támogatna viszont egy olyan rendszert a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese, Dr. Hrubos Ildikó, amelyben „a hallgatókkal közvetlen kapcsolatban lévő tanszékek, intézetek automatikusan ellenőriznének minden szakdolgozatot, és így a bíráló tanárokhoz már csak a »tiszták« kerülhetnének”, mindazonáltal a KOPI-val kapcsolatban konkrét információkkal eddig nem keresték meg. Az egyébként egyetemi tanárként is dolgozó rektorhelyettes azt is kiemelte, hogy egy ilyen program bevezetése nem oldana meg minden problémát: „Nehéz meghatározni azt a pontot, azt a másolási mennyiséget, ahonnan már egyértelműen plagizálásról beszélhetünk” - mondta, és példaként említett egy olyan esetet, amelyben saját diákja az ő publikációjából másolt be jó néhány mondatot, majd leadta neki értékelésre az egyébként jeles színvonalú dolgozatot.

Érdekes módon az egyetemi hallgatókat képviselő Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) sokkal pozitívabban viszonyulnak a szoftverhez. A Budapesti Corvinus Egyetem HÖK-elnöke, Tátrai Péter szerint ugyan „kényes kérdésről” van szó, de az mindenképpen pozitívum, hogy „az oktatás tisztaságát, ezáltal annak minőségét segíti elő a kezdeményezés”. Az pedig Tátrai szerint már más kérdés, hogy „azok a hallgatók, akik eddig megpróbáltak kibújni a munka alól, ezentúl kénytelenek lesznek saját dolgozatot írni”. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata is üdvözli a plágiumkereső szolgáltatást. Ilyash György, a HÖK elnökségi tagja a Heteknek azt mondta, hogy az ELTE-n jelenleg is próbálkoznak a plágiumok visszaszorításával: „folyamatban van egy nyilatkozattétel bevezetése, melyben minden dolgozatíró aláírásával ismeri el, hogy a beadott munkát saját kezűleg készítette”. Ettől függetlenül Ilyash támogatná a szoftver bevezetését, sőt - mint mondja - már fel is hívta az egyetem vezetőinek figyelmét a KOPI portálra.
Úgy tűnik, csupán a diákok körében nem maradéktalan az öröm a SZTAKI kezdeményezése láttán. Egy gazdasági főiskola diákja, Szabolcs általában két dolog miatt választja az internetről való másolást: vagy azért, mert „abszolút nem érdekli” a dolgozat témája, vagy pedig azért, mert a beadás előtti utolsó pillanatokban „sokkal hatékonyabb a másolás-beillesztéses módszer”. „De azt elismerem, hogy nem azért csináljuk ezt így, mert teljesíthetetlenek lennének a követelmények” - fogta őszintére a huszonhárom éves tanuló, aki szerint a diákok minimum 60 százaléka él alkalmanként vagy rendszeresen az internet nyújtotta lehetőségekkel. Hasonló a helyzet egy másik diák szerint is, akit viszont kevésbé fenyeget a lebukás veszélye: ő nem az internetet, hanem anyukáját használja forrásként. Állítása szerint minden idejét felemésztő munkája miatt „nem ér rá” dolgozatokat írni. Egy főiskolai hallgató, Márk pedig azért választja a „könnyebb utat”, mert tudja, hogy „a tanár úgysem fog utánanézni annak, honnan származik az információ”. „Akkor meg minek gürizzek?” - hangzik a sokatmondó kérdés.
Bár a KOPI plágiumkereső szoftver sok problémára megoldást jelenthet, az igazán „igényes” diákokat valószínűleg ez sem tudja megállítani: rendelésre ugyanis teljesen új, más által készített szakdolgozat is vásárolható. És ilyenért sem kell messzire menni, hiszen több hazai internetes lap, de még országos megjelenésű programmagazinok apróhirdetései között is található nem egy olyan hirdetés, amelyben a feladó komplett szakdolgozatok készítését vállalja. Egy ilyen munka elkészítésének ára hatvanezer forint körül mozog, és - biztos ami biztos - a készítő ilyenkor a dolgozat védésére is vállal felkészítést.