Major Nóra
A hét eseményei

15 milliárd a magyar EU-elnökség ára

Tíz-tizenöt milliárd forintba kerülhet a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek lebonyolításához több mint ezer emberre lesz szükség a közigazgatásban - közölte a héten a Külügyminisztérium szakállamtitkára. Egy uniós elnökség a korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 70-80 millió euróba kerül, a szükséges pénzt az adott tagállam és az EU közösen biztosítja. Várhatóan a magyar elnökség idejére esik a következő EU-költségvetés kérdése, az unió további bővítése, valamint a lisszaboni stratégia tíz évének vizsgálata.

Magyar is lehet kínai csúcsvezető

A China Daily angol nyelvű napilap keddi számában 22 csúcsvezetői állást hirdettek meg, köztük az állami gyógyszeripari vállalatnál, illetve az ország vezető bányászati és fémipari kutató intézeténél. A 22 állásból 16-ot külföldiek is betölthetnek. Nem ez az első alkalom, hogy kínai állami vállalatok külföldi talentumokat akarnak megszerezni: 2005-ben 33 külföldi jelentkezett állami cégeknél meghirdetett állásokra.

Tesztelték a magyar bankokat

A magyar bankok a legjobbak a régióban a szolgáltatási színvonal alapján - derül ki abból a kutatásból, amelyet az International Service Check nemzetközi minőség- és szolgáltatás-ellenőrző vállalat végzett nyolc közép-európai országban. Az eredmények szerint nálunk a Volksbank, az UniCredit, valamint az MKB Bank ért el dobogós helyezést. A hazai tesztügyfelek az esetek 95 százalékában a bankfiók külső megjelenését, rendezettségét, tisztaságát pozitívan értékelték, a szolgáltatás - segítségnyújtás, tanácsadás, ügyintézés - pedig 91 százalékot ért el.

Népszerű a brit munkavállalás

Továbbra is tízezrével érkeznek a munkavállalók a brit munkaerőpiacra az EU-ba 2004-ben felvett kelet-európai tagállamokból. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. Egy friss statisztika szerint eddig összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból. Az idei első negyedévben újonnan munkavállalási bejegyzésért folyamodók alig 4 százaléka érkezett Magyarországról. A teljes szám 71 százalékát a lengyelek teszik ki. A második legnagyobb arányt Szlovákia képviseli 9 százalékkal.

OECD: rövidebb gyest!

A gyermekgondozási szabadság rendszerének átalakítását és idejének legalább 9-12 hónapra rövidítését, valamint a nyugdíjkorhatár fölemelését javasolja Magyarországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az OECD értékelői a jelenlegi 3 éves gyes-időtartamot túl hosszúnak és károsnak tartják, mert rontja a költségvetés egyensúlyát és az aktív keresők arányát a társadalmon belül. A magyar kormány még ellenáll a nemzetközi szervezet törekvéseinek.

Gyurcsány beszólt a bankoknak

„Általános vélemény, hogy a bankok magas jövedelmezősége mellett a szolgáltatások néhány területén gyenge az árverseny” - nyilatkozta a héten a kormányfő. Gyurcsány Ferenc ide sorolta egyebek között a személyi hiteleket, a folyószámla-vezetést, illetve a betéti és a hitelkamatok közötti különbséget. Hozzátette: amennyiben a mintegy 1400 milliárd forintos lakossági folyószámlák jelenlegi 3 százalék körüli kamata nő, és a mintegy 200 milliárd forintot kitevő folyószámlahitelek 20 százalékos kamata csökken, ez előnyös lenne a lakosságnak, és jó befektetés lenne a bankszektornak is.

Bush amerikai Világbank-elnököt szeretne

„Nagyon szeretnénk, ha amerikai lenne” - mondta George W. Bush a Wolfowitz-utód kilétét firtató újságírói kérdésre. Az amerikai elnök azt szeretné, ha egy amerikai követné Paul Wolfowitzot, a Világbank lemondásra kényszerülő elnökét a nemzetközi pénzintézet élén. Így csökken annak az esélye, hogy Tony Blair leköszönő brit kormányfő legyen a Világbank következő vezetője, habár Joe Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász pénteken úgy nyilatkozott, a brit miniszterelnök az egyik legesélyesebb arra, hogy felkérjék a posztra.

Külföldre szórjuk a pénzt

Az első három hónapban az egy évvel korábbinál kevesebb külföldi látogató érkezett Magyarországra, viszont több honfitársunk utazott külföldre, ahol 110 milliárd forintot költöttek el - derült ki a KSH jelentéséből. A magyar lakosság több mint 3,6 millió alkalommal utazott külföldre, ami 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbben Ausztriát, Szlovákiát, Romániát jelölték meg az utazásuk céljaként, és legtöbbjük egynapos utazó volt. Januártól márciusig a külföldi látogatók 166 milliárd forintot költöttek nálunk.