Szikora Márton
Totális támadás
A NATO verte ki Észtorszából az orosz hackereket

Az Észtország és Oroszország közötti konfliktus a diplomáciai fagypont és az utcai tüntetések után új formában jelent meg: az észt hatóságok szerint orosz hackerek állnak az internetes támadások mögött, amelyek csaknem három héten keresztül megbénították az országot.

A Bronzkatonaként ismert szovjet hőst szimbolizáló szobor áthelyezése kapcsán kirobbant konfliktus napján internetes támadások sorozata indult meg észt honlapok ellen. A támadók kéretlen
e-mailek tömeges elküldésével sikeresen bénítottak meg több kormányzati weboldalt, köztük a külügy- és védelmi minisztérium, az észt parlament és az államelnök internetes honlapját. A kormányzó Észt Reformpárt hivatalos honlapján a behatolók egy hamisított bocsánatkérést is elhelyeztek. A hackerinvázió eredményeképpen az észtek nagy része hetekig nem tudott rácsatlakozni az internetre vagy hozzáférni elektronikus leveleihez. A bankok kénytelenek voltak szüneteltetni szolgáltatásaikat. Szakemberek szerint ehhez hasonló méretű tömeges meghibásodás egyértelműen szándékos behatolás eredménye, amit kizárólag egy igen jól szervezett társaság vagy állam képes elérni.
Az eset rendkívüli súlyosságát jelzi, hogy Tallinn röviddel a támadások után a NATO-hoz fordult segítségért. Miután az Észak-atlanti Szövetség kötelékében dolgozó informatikus szakemberek ellepték az észt fővárost a digitális behatolások kivizsgálására, az észt hatóságok nem késlekedtek kijelenteni, hogy a kibertámadás nem csak Tallinn problémája, az a NATO-szerződés 5. cikkelyének értelmében az egész katonai szövetséget ért támadás. Az eset precedens nélküli, hiszen eddig még nem fordult elő, hogy sikeresen tudták volna külső behatolásokkal lebénítani egy egész ország informatikai rendszerét.
A támadások május 9-én, a második világháború végére emlékező győzelem napján voltak a legintenzívebbek, az eddigi utolsó behatolást május 16-án regisztrálták.
A NATO-informatikusok és több száz észt kollégájuk megfeszített tempóban igyekeztek elemezni a kibertámadást, a mostanra már rendelkezésre álló több millió, küldő szerverszámítógépekre utaló adatok alapján.
Bár az IT-szakemberek hivatalos jelentést május végén fognak tenni, tallinni állami hivatalnokok szerint a civil szerverek mellett orosz kormányzati szerverről is érkezett behatolás, az AP hírügynökség pedig az észt védelmi minisztert idézte, aki szerint az észt internetes honlapok elleni támadásban „lehetséges”, hogy az orosz kormány is közrejátszott. Mihkel Tammet védelmi miniszter szerint különös, hogy „a tallinni zavargások első napján, április 27-én érte támadás először az észt internetes hálózatot”. Ezt a támadást sok észtellenes propaganda-website megjelenése és e-mail követte. A védelmi miniszter és a NATO informatikusai már most kijelentették, hogy a történelem első átfogó kibertámadásának lehettek tanúi, aminek következményeit és jövőre vonatkozó tanulságait a legnagyobb részletességgel kell kielemezni. Egy az észt válságstábbal együttműködő NATO-hivatalnok szavai szerint „a mostani kibertámadás katonai veszélyét nem szabad alábecsülni. A támadásnak tényleges következményei vannak egy NATO-tagországra és annak lakosságára. Munkánk célja, hogy alapos elemzés után következtetéseket vonjunk le, amely hasznos lesz a katonai szövetség más tagállamai számára is. Jelenleg nem az az érdekes, hogy ki áll a támadások hátterében, hanem hogyan leszünk képesek megvédeni magunkat a jövőben egy hasonló offenzívától”.
Az országot ért gazdasági károk felmérése még tart, de szakértők arra számítanak, hogy azok igen jelentősek lesznek. A másfél millió lakosú Észtországnak ugyanis kiemelt iparága az információs technológia, amely téren a kis ország igen komoly eredményekkel büszkélkedhet. Észt fejlesztéssel indult el a SKYPE elnevezésű internetalapú ingyenes telefonos alkalmazás, a komputerrel és internet-hozzáféréssel való ellátottságuk pedig a legfejlettebb az európai országok között.