Hechs László
Iráni forgatókönyv két helyszínnel

A Közel-Kelet ismét lángokban áll. Irán és Szíria mindent elkövet, hogy elejét vegye a szunnita arab szövetség megszilárdulásának. A Gázai övezetben meggyilkoltatja Mahmúd Abbász testőreit, Bejrútban keresztényeket robbantat fel, és bankot raboltat. Nar el-Baredben pedig halomra gyilkoltatja a libanoni hadsereg katonáit. Nem kerül sok fáradságába, hiszen a működésképtelen megállapodások alatt parázsló hamu könnyen lángra lobbantatható. Amíg pedig a nemzetközi közösség a „tűzoltással” foglalkozik, az iráni atomprogram befejező szakaszába léphet.

Izraeli lakóház rakétatámadás után
Fotó: AP

A Hamasz a múlt hét közepén meglepetésszerű támadást intézett Mahmúd Abbász elnöki testőrsége ellen. A karni kereskedelmi átkelőhelyen végrehajtott akcióban nyolcan haltak meg. A merénylet nyomán a Gázai övezetben kiújult a palesztin belháború, amelynek idáig közel száz halottja és sebesültje van. A vasárnap újabb fordulatot hozott.
A Hamasz, hogy elterelje a palesztinok figyelmét és dühét a Fatah elleni akcióról, fokozta Izrael elleni rakétatámadásait. Több mint hetven rakéta csapódott be az övezettel határos Szderot városába. Hétfőn az esti órákban a harminckét éves Szirel Friedman életét vesztette, amikor személyautóját eltalálta egy Kasszam. Tavaly november óta a szderoti asszony a Hamasz-rakéták első áldozata.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén úgy döntött, hogy folytatja a célzott megsemmisítéseket a Kasszam-rakéták kilövéséért felelősséget vállaló Hamasz és az Iszlám Dzsihád fegyveresei és terroristavezérei ellen. Ez véget vetett a korábbi egyoldalú tűzszünetnek, amellyel az Olmert-kormány a palesztin megbékélést akarta elősegíteni. Ez megadta volna a lehetőséget a Hamasznak is, hogy elismerje Izraelt, a PFSZ által a zsidó állammal korábban megkötött egyezményeket, és lemondjon a terrorizmusról. Izrael fenntartotta az egyoldalú tűzszünetet, pedig a rakétatámadások a Gázai övezetből sosem szüneteltek.
A szaúdi-egyiptomi közvetítéssel létrejött mekkai megállapodást követően a Fatah és a Hamasz tűzszünetet kötött. Nemzeti egységkormányt is létrehoztak. Abban is megállapodtak, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezetet úgy alakítják át, hogy abban az iszlám fundamentalista szervezet, a Hamasz is helyet kaphasson. A Hamasz nem volt hajlandó a nemzetközi közösség által támasztott tűzszüneti feltételeket teljesíteni. A mekkai megállapodás nem váltotta be a Hamasznak a hozzá fűzött reményeit. Nem hozta meg számára a nemzetközi elismerést, és a segélyek továbbra is a Fatahhoz áramlottak. Egyiptomban Fatah-tagokat képeztek ki, és Izrael fegyverekkel látta el az övezetbe visszatérő Fatah-egységeket. Ráadásul a Hamasz legfőbb támogatója, Szíria és Irán ellenezte a mekkai megállapodás mögött kibontakozó arab szövetséget.
A Hamasz támadásáért Szíria és Irán tehető felelőssé. Irán finanszírozza legnagyobb mértékben a Hamaszt, így az utasítás a tűzszünet felmondására nyilvánvalóan Teheránból, Damaszkusz közvetítésével érkezett.
Izrael egyelőre elvetette a Gázai övezet elleni átfogó hadműveletet, ám határozott a célzott megsemmisítések felújításáról. A célpont a Hamasz és az Iszlám Dzsihád terroristavezetői, így Khaled Masal, a Hamasz Damaszkuszban székelő vezére, Muhammad Deif, az Izzadin al-Kasszem főnöke, Ahmed Dzsaberi bombagyáros és Khaled Manzur, az Iszlám Dzsihád terrorfőnöke.
A Hamasz utasította tagjait, hogy ne közlekedjenek autóval, és ne beszéljenek mobiltelefonon sem. A terrorszervezet azzal fenyegetőzött, hogy felújítja az öngyilkos merényleteket Júdeában és Szamáriában.
A hétfői szderoti támadás idején Javier Solana, az EU külügyi biztosa és Cipi Livni külügyminiszter a városban találkozott. A lakosok tiltakozásul autógumikat égettek a védelem hiánya miatt. Olmert kormányfő Szderotban és környékén rendkívüli állapotot hirdetett, ami a lakosoknak azt jelenti, hogy a rakétatámadások okozta károkat a kormány kifizeti.
Az iráni forgatókönyv másik helyszínén, a Tripoli melletti Nar el-Baredben félszáznál is több áldozata van a vasárnap kirobbant fegyveres összecsapásoknak. A 40 ezer palesztinnak otthont adó menekülttáborba libanoni kormánykatonák hatoltak be, hogy egy bankrablás gyanúsítottjait letartóztassák. Az érkezőket azonban a Fatah al-Iszlam palesztin terrorszervezet fegyveresei gépfegyvertűzzel fogadták. A harcokban legkevesebb harminc libanoni katona és tizenöt iszlamista fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. A mostani összecsapások a tizenhét éve befejeződött libanoni polgárháború óta a legvéresebbek.
A Fatah al-Iszlam kétszáz jól felszerelt és jól kiképzett, kellőképpen motivált fegyveressel rendelkezik Tripoli körzetében. Alaposan felkészült a libanoni hadsereg támadására: beásta magát, és a látszólag váratlan támadásra összehangolt ellencsapással válaszolt. Ebből is látható, hogy előre tudtak a hadsereg vasárnapi akciójáról. A csoport 2006 novemberében vált ki a menekülttábort addig irányító Fatah al-Intifada szervezetéből. Szoros kapcsolatokat ápol a szíriai titkosszolgálattal és az al-Kaida terrorhálózattal. Bizonyára nem véletlen, hogy februárban a Bejrút keresztények lakta negyedében végrehajtott kettős bombamerényletet a szervezet három szíriai származású tagja követte el. Vezetőjük, Sakír al-Abszi, jól ismert palesztin terrorista, nemrégiben szabadult szíriai börtönéből, ahol három évet töltött. Jordániában távollétében halálra ítélték Laurence Foley amerika diplomata 2002-ben Ammanban történt meggyilkolásáért. A merényletet együtt követte el Abu Muszav az-Zarkavival, az al-Kaida egykori iraki főnökével, akit szintén halálra ítéltek ebben a perben. Abszi nem ismeri el az al-Kaidához fűződő szervezeti kapcsolatot, de egyetért Oszama bin Laden ideológiájával és céljaival. Háborút hirdetett a hitetlenek ellen, további célja Izrael felszámolása, illetve az, hogy a palesztin közösségekre Libanonban a saria-törvények vonatkozzanak. E két helyszín - Libanon és Gáza - közös pontja az iráni forgatókönyv, a mögöttes cél pedig, hogy Irán lélegzethez jusson atomprogramjának befejezésére.