Lukács Ibolya Anna
Zarándokünnep
Négyszáz éves Amerika

Amerika ünnepel: ünnepli magát és azokat a négyszáz évvel ezelőtti bátor embereket, akik mindent maguk mögött hagyva hajóra szálltak, hogy egy új világot építsenek a föld másik felén. Május 13-án volt a 400. évfordulója annak, hogy az első telepesek megalapították Jamestown városát a mai Virginia állam területén.

Ez alkalomból George és Laura Bush egy kettejük által írt levelet, egy aranyérmét és II. Erzsébet angol királynő közelmúltbeli látogatásáról származó tárgyakat helyezett el egy időkapszulában, amelyet az ötven év múlva esedékes következő ünnepségsorozat keretében 2057-ben kívánnak kinyitni.
George Bush elnök ünnepi beszéde ugyanakkor az amerikai keresztény jobboldal vezetőinek elégedetlenségét váltotta ki, akik azt várták, hogy az elnök elődeihez hasonlóan méltatni fogja Jamestown keresztény gyökereit. Bush elsősorban a demokrácia kezdeteként és az emberi erőfeszítés példájaként említette a várost, amely „idővel a képviseleti kormányzás, a szabad vállalkozás és a kulturális sokszínűség kiindulópontja lett”. A telepesekről megemlékezve kijelentette: „Az ő történetük Jamestown történetének része, amely arra emlékeztet, hogy az amerikai demokrácia dolga a szabadság áldásainak állandó megújítása és kiterjesztése… Ma a demokratikus intézmények olyan helyeken is meggyökereznek, ahol nemrég még elképzelhetetlen volt a szabadság” - jelentette ki az elnök, Irakot és Afganisztánt konkrétan is megemlítve.
Amerikában ma sok keresztény úgy véli, az ország történelmére visszamenőleg alkalmazzák a „politikai korrektség” fogalmát. A hivatalos eseményeket például kezdettől nem is nevezték „ünnepségeknek”, mivel amerikai indián aktivisták a telepesek érkezését „inváziónak” tekintik. A múltbeli amerikai elnökök általában nem mulasztották el megjegyezni Jamestown korábbi évfordulóin, hogy a nagy „vállalkozást” először Istennek ajánlották. Mindezek folytán élénk várakozás előzte meg az elnöki beszédet, és heves vita folyt arról, vajon az elnök utal-e majd a keresztény kezdetekre.
Jamestown alapítása tizenhárom évvel megelőzte a Massachusetts állambeli Plymouthét, amely az alapító atyák partraszállásának helyeként vált híressé. A város létrehozásának elsődleges célja az evangélium terjesztése volt, amit egy anglikán lelkész, Richard Hakluyt álmodott meg - e célból gyűjtötte maga köré azokat a hasonló érzelmű üzletembereket, akiknek a segítségével megalakították a Virginia Társaságot. Céljaikat világosan megfogalmazták: elsősorban a keresztény hit terjesztését kívánták elősegíteni az új világban: „prédikálni és megkeresztelni a megtérőket, és az evangélium hirdetése által számos lelket kimenteni a gonosz fogságából, hogy elősegítsék a kiválasztottak számának betöltését”. Másodsorban, alárendelt célként pedig nemzetük dicsőségét és hasznát is keresték az új világban.
1606. december 20-án százöt telepes és negyven tengerész indult el Anglia partjaitól, hogy Isten dicsőségére felépítsenek egy új várost. Hakluytot, aki ekkor már idős ember volt, a király nem engedte ilyen hosszú és veszélyes útra. Helyette a titkára és barátja, Robert Hunt indult útnak a leendő kolónia lelkészeként. A hajó több mint négy hónapos út után, 1607. április 26-án kötött ki a mai Virginia állam partjainál. Mielőtt a szárazföldre léptek volna, Hunt utasítást adott, hogy mindenki csendben várakozzon Isten előtt, és tartson önvizsgálatot, hogy megtisztulva léphessenek ki az Újvilágba. Amikor később az expedíció tagjai partra szálltak, egy két méter magas, durván megmunkált fakereszt felállításával, melyet Angliából hoztak, Istennek ajánlották a kontinenst. Itt hangzott el Hunt híressé vált kijelentése: „…erről a partról fog elindulni az evangélium nemcsak erre az új földre, hanem az egész világra.”
Ezek után a telepesek visszatértek a Chesapeak-öbölben horgonyzó hajóra, és a folyón feljebb hajóztak; végül a torkolattól mintegy hatvan kilométerre egy szigetet választottak az új település helyszínéül, melyet királyuk iránti tiszteletük jeléül neveztek el Jamestownnak. Letelepedve, a hajó kapitánya, Christopher Newport kinyitotta a Virginia Társaság vezetői által adott levelet, amely gyakorlati utasításokat tartalmazott a telepesek számára. A dokumentum megnevezte a kolónia vezetésével megbízott tanács tagjait, akiknek elnököt kellett választaniuk. Az elnök, akinek megbízása egy évre szólt, két szavazattal rendelkezett a tanácsban, és többségi alapon kormányzott. A gyakorlati tanácsokat tartalmazó listát a Társaság vezetőinek intése zárta: „Végül, és legfőképpen, a virágzás és jó szerencse kulcsa, hogy mindenki egy akaraton legyen országa és saját maga hasznát szolgálva, és félje és szolgálja Istent, minden jó forrását. Mert minden plánta, amelyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.”
Jamestown egészen 1699-ig volt Virginia állam fővárosa, később lakossága olyan mértékben lecsökkent, hogy a 18. század közepére városként gyakorlatilag megszűnt létezni. Ma azon a helyen, ahol az első telepesek partra szálltak, ásatások, múzeumok és interaktív ismeretterjesztő kiállítások fogadják az érdeklődőket. A város alapítására emlékező ünnepségsorozat keretében koncertekre, előadásokra került sor a hétvégén, és természetesen az elmaradhatatlan tűzijátékra. Számos híresség is tiszteletét tette az ünnepségeken, melyeknek szervezésére köz- és magánforrásokból 4,7 millió dollárt fordítottak.
Az ünnepi hétvége egy másfél éves programsorozat betetőzése volt, amelynek előkészületei közel egy évtizedig tartottak. Virginia állam minden ötven évben nagyszabású ünnepségekkel emlékezik meg Jamestown alapításáról. Az idei ünnepségek újdonsága volt, hogy a szervezők igyekeztek a korábbiaknál sokoldalúbban bemutatni a történelmet, és ennek jegyében felhívni a figyelmet nemcsak az alapítókra, de a korábban ott élő indián törzsekre és a később rabszolgaként behurcolt afrikai feketékre is.