Hetek XI. évfolyam, 19. szám, 2007. május 11.

A jelenlegi időjárási és ökológiai helyzet a mezőgazdaságban katasztrófa képét vetíti előre, a terméskiesések meghaladhatják a 2003. évi, összességében 200 milliárd forintban megjelölt kár összegét. Nem kizárt takarmányhiány bekövetkezése, illetőleg az étkezési és takarmánygabonák árának drasztikus emelkedése - áll abban a szakmai jelentésben, amely a magyar mezőgazdaság helyzetéről igyekszik átfogó képet adni.

A rendkívüli tavaszi meleg komoly aszálykárral fenyegette a mezőgazdaságból élőket. Aztán egy éjszaka, ahogy az tavasszal lenni szokott, jött a fagy, és a becslések szerint a gyümölcsösök felében lefagyott a virág, oda lett a termés. Valaha, a szövetkezeti időkben a fagykárokat három napon belül jelenteni kellett az illetékes minisztérium háttérintézményének, így érthető, hogy ma e reflexek alapján támadtak az igények. De falugazdász legyen a talpán, aki meg tudja becsülni a tényleges kárt, hiszen - kész röhej - senki sem tudja, mennyi gyümölcsfa van ma hazánkban. Létezik ugyan egyfajta uniós regisztráció, ami alapján a támogatást is osztják, de a szakemberek szerint azt nem szabad komolyan venni. Biztosításuk pedig nincs a gazdáknak, egyrészt mert nem telik, másrészt mert már számtalanszor estek két szék között a pad alá. Az unió viszont köti az ebet a karóhoz: nem engedi a kormánynak, hogy az elmaradt jövedelmet pótló kárenyhítésre költse a közösségi pénzt. Marad a politika, és az olyan blődnek hangzó megoldás, mint katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánítani a gyümölcstermő vidékeket, s így kárpótolni a gazdákat. A követelésben ott rejlik az okosság, hogy ha máshonnan nem, hát a katasztrófaalapból finanszírozzák a bajba jutott gazdákat.
Az aszálykár már keményebb dió, az érdekvédők is a pénzt keresik, amiből a károkat enyhíteni lehetne. Egyelőre itt is az uniós szabályok kötik gúzsba a szakemberek kezét. Szakértőnk szerint a megoldást nem a politikusoknak kell megtalálni, sokkal többre mennének a gazdák, ha meghívnák egy vidéki kastélyba az uniós „pénzosztókat”, és alul-fölül kiszolgálva őket megtudnák a rendszer kiskapuit.
Gulyás Imre konzervipari vállalkozó pontos adatokkal ábrázolta az ágazat nehéz helyzetét. 2006-ban 57-58 ezer tonna volt a meggytermés Magyarországon, melyből 38 ezer tonna került belföldi konzervipari feldolgozásra. A többségében magánkézben lévő feldolgozók vásárolják meg a magyar gazdák, termelők által előállított ipari zöldség, gyümölcs nagy többségét. Az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma több mint ezer fő (szezonban több ezer fő), de az idén is biztosra vehető, nyersanyaghiány miatt jelentkező kiesések jelentős veszteségeket okoznak az amúgy is gyenge helyzetben lévő ágazatnak. Ha a létszámleépítés mellett döntenek, működésük további feltételeit veszítik el. Gulyás ezért azt kéri a döntéshozóktól, hogy olyan munkahelymegtartó támogatási pályázatokat írjanak ki, melyek nem csak a „beavatottak” számára hozzáférhetők.
„Nem fagykárról kell beszélni, hiszen természeti katasztrófa érte a gyümölcstermő vidékeket” - állítja Jakab István fideszes képviselő, a Magosz elnöke, aki szerint emberemlékezet óta nem volt ilyen kár Szabolcsban és az észak-magyarországi ültetvények körül. Értesülései szerint a fagy a gyümölcstermés kilencven százalékát nullázta le. A termelők gondjait tovább nehezíti, hogy a termésből kell fizetniük a növényvédő szereket, a műtrágyát, a hektáronkénti hatszázezer forintos művelési költségeket. Az intenzív ültetvények szinte mindegyike el van adósodva, beruházott az elmúlt években, így az egyik hitel éri a másikat a gyümölcstermelők háza táján. Jakab szerint a bankok már a fagykár hallatán lejárttá tették nem egy gazda hitelét, míg az „integrátorok” csak készpénzre adják a további műtrágyát és növényvédő szereket. A gazdák képviselője úgy értékeli a helyzetet, hogy a jelentős kormányzati segítség elmaradása már a jövő évi termést veszélyezteti.
Nem jár messze Jakab István borúlátásától az a parlament számára készült jelentés, amely a magyar mezőgazdaság helyzetét igyekszik feltérképezni az idei évre. A jelenlegi időjárási és ökológiai helyzet a mezőgazdaságban katasztrófa képét vetíti előre, a terméskiesések meghaladhatják a 2003. évi, összességében 200 milliárd forintban megjelölt kár összegét. Nem kizárt takarmányhiány bekövetkezése, illetőleg az étkezési és takarmánygabonák árának drasztikus emelkedése. Az elmúlt évek gazdálkodási adatai azt mutatják, hogy a jó terméshozamú években a stabilan gazdálkodó termelőknél is gyakorlatilag a területalapú támogatásból származó bevétel jelentette a nyereséget. Vagyis a prognosztizálható árbevételkiesés termelők újabb ezreinek tönkremenetelével járhat - áll a szakértői anyagban.
Nagy Lajos mezőgazdasági vállalkozó 170 hektáron gazdálkodik, és a csapadékhiány miatt ő is úgy ítéli meg helyzetét, hogy gazdasága az összeroppanás irányába sodródik. „A repcében a virágzás egyik napról a másikra abbamaradt, a szervestrágyázott gabonatáblákon negatívba fordult a tápanyagellátás, szinte perzsel a trágya. A napraforgó- és kukoricavetésekben a kelés lassú és heterogén. Az itt végzett növényvédelem minden szakszerűség ellenére haszontalanná vált. Az öntözés itt nem segít - foglalja össze helyzetét a gazda, aki a még meglévő tehermentes ingatlanjait terhelte meg jelzáloggal az újrakezdéshez. „Ha a mostani tragédia bekövetkezik, új gazdasági év számomra és családom számára nem kezdődik, de számos más parasztember sorsa pecsételődik meg” - vallja keserűen.
A kormány arra törekszik, hogy a gyümölcsösökben tovább lehessen folytatni a termelést, mert a kiesett haszon pótlására az uniós normák miatt sajnos nincs lehetőség - mondta el lapunknak Dékány András, az agrártárca szóvivője. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) annyit tud ígérni, hogy tárgyalásokat kezdeményez az unió illetékeseivel, milyen más jogalapon teremthető elő támogatás a szorult helyzetben. A károk felbecslése jelenleg is folyik, a következő hetekben derül csak ki, mekkora a baj, hiszen az időjárás jelentősen befolyásolja a gyümölcsösök állapotát. Itt érdemel említést, hogy a tavaly meghirdetett kárenyhítési rendszerbe a gazdálkodók mindössze hat százaléka lépett be, így az ott létrejött kárenyhítési alap alig 300 millió forint. A parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén az ellenzék azt javasolta, hogy a támogatások idei nemzeti kiegészítéséből elvont 25 milliárd forintot fordítsa e célra a kormány. Az FVM szakembere szerint ez azért nem lehetséges, mert a szaktárca „rendkívül nagy árfolyamveszteségeket szenvedett el a forint erősödése miatt”.