Halmos László, Jeruzsálem
Forró nyárelő
Izraeli pillanatkép: tüntetések, átkok és a szürke vezetők

„Az egész jelentés fölösleges. Amit hallottunk, azt előtte is tudtuk. Egy kormány által kinevezett vizsgálóbizottság bizonyára nem fogja lemondásra késztetni azokat, akik kinevezték. Ezt a munkát független állami bizottságnak kellett volna elvégeznie!” - mondta a napokban egy középkorú férfi az egyik izraeli televízió kamerája előtt. Kevesen bírálhattak nálánál jogosabban: a megszólaló polgár katonafiát vesztette el a tavaly nyáron lefolyt, azóta „második libanoni háborúnak” nevezett összecsapásban.

Fotók: AP

A Winograd-bizottság (képünkön fent) előzetes jelentésének április végi közzététele óta nem jelenik meg Izraelben újság, nem hangzik el tévéhíradó, amely valamilyen formában ne foglalkozna a jelentéssel vagy annak következményeivel. A gyászoló apa keserűségét mindenki megérti Izraelben, ám sommás számvetését annál kevesebben fogadják el.
Ehud Olmert miniszterelnök és Amír Perec honvédelmi miniszter népszerűsége fagypont alatt van, ám - mint arról a Hetek is beszámolt - egyikük sem hajlandó követni a jelentés által harmadik felelősként elmarasztalt személyt, Dan Haluc volt vezérkari főnököt, aki még a jelentés napvilágra kerülése előtt lemondott posztjáról. Haluc, az izraeli légierő egykori parancsnoka a Harvard Egyetemre távozott, tanulmányai folytatására. A kényelmetlen kérdéseket tartogató izraeli újságírókat rendőrökkel dobatta ki. Ám a kényelmetlen kérdések ettől nem tűntek el. Közel tíz hónapja már, hogy a Hezbollah öthetes háborút kényszerített Izraelre, amely mind a hadsereget, mind a hátországot készületlenül találta.
A nyár a Közel-Keleten nemcsak vakítóan kék, felhőtlen eget jelent, hanem ideális harctéri körülményeket is. Arra a kérdésre, hogy egy közeljövőben megismétlődő támadásra hogyan válaszolna Izrael, és hogy lakosait mennyire hatékonyan lenne képes megvédeni a tavalyinál is nagyobb hatótávolságú és azoknál pontosabb rakéták ellen, sem a polgári, sem a katonai vezetők nem tudnak meggyőző válasszal szolgálni. A jelentés lényege a mindenki által ismert és elismert mulasztások felrovása, főként a politikai vezetők számlájára. Az átlagpolgárt azonban a hadsereg elrettentő erejének megcsappanása és a zsidó állam sorskérdései aggasztják. Ezekre pedig nem talál választ: egy kormányválság következtében előrehozott választások valószínűleg csekély érdeklődés mellett folynának le.