Hetek XI. évfolyam, 18. szám, 2007. május 04.

Újabb kritikus szakaszához érkezett az iraki háború körüli vita a demokrata vezetésű törvényhozás és a Fehér Ház között. A képviselőház után a múlt héten a szenátus is megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely a pénzügyi támogatás mellett konkrét határidőket szabna meg az amerikai csapatok kivonására. Bush elnök ígéretéhez híven megvétózta a határozatot.

A javaslat az Abraham Lincoln hadihajón mondott győzelmi beszéd negyedik évfordulóján került Bush elé, aki több ízben is bejelentette, hogy megvétóz minden olyan előterjesztést, mely konkrét dátumokat határoz meg.
A szenátusban 51:46 arányban megszavazott törvénytervezet alapján körülbelül 100 milliárd dollárt fordítanának az Irakban és Afganisztánban zajló háborúk finanszírozására, azzal a feltétellel, hogy a csapatok visszahívását július 1-jén meg kell kezdeni, amennyiben Bush nem tudja bizonyítani, hogy az iraki kormány tevékenységében előrelépés tapasztalható, vagyis a vallási indíttatású erőszakot sikerül visszaszorítani, a harcolókat lefegyverzik és politikai megállapodások születnek az országban. A demokraták konkrét időpontot írtak elő arra az esetre is, ha látható változások indultak meg az országban. Ekkor az első csapatkivonásnak október 1-jéig kell megtörténnie, a kivonás menetére ezt követően „csupán” javaslatot tesznek. A csapatkivonás végső határidejének 2008. április 1-jét tűzték ki, ezután olyan alakulatok maradhatnának Irakban, melyek terrorellenes küldetéseket hajtanak végre, amerikai létesítmények és személyzetek védelmét látják el, valamint részt vesznek az iraki biztonsági erők kiképzésében.
A javaslat megvitatása heves szócsatározások közepette zajlott. A szenátus demokrata frakciójának vezetője, Harry Reid kijelentette, hogy Bush már elvesztette a háborút, a republikánusok ezzel szemben „kishitűnek” nevezték Reidet. A demokraták két legesélyesebb elnökjelöltje, Barack Obama és Hillary Rodham Clinton szintén keményen felszólaltak a háború ellen. Az ex first lady - aki egyébként annak idején megszavazta az iraki akciót - kijelentette: „hivatalba lépése után első dolga az lesz, hogy véget vet az Irakban zajló háborúnak”. A törvénytervezet ellenzői szerint az Irakban kialakult nehéz helyzet ilyen jellegű kikötésekkel csak tovább súlyosbodna. Joseph Liberman egykori demokrata, jelenleg pedig független szenátor úgy véli, hogy a harcoló csapatok kivonásának nincsen sem katonai, sem pedig stratégiai értelme.

Első alkalommal került sor arra, hogy a teljes kongresszus, amelyet január óta demokrata többség jellemez, szembeszáll az elnökkel. A demokraták azonban tisztában vannak azzal, hogy sem a képviselőházban, sem pedig a szenátusban nem szerezhetik meg azt a kétharmados többséget, mely az elnök vétójának felülbírálásához szükséges. Ezért a törvényhozók és a Fehér Ház máris újabb törvényjavaslatról beszélnek.
A hétvégén Bush meghívta a demokrata és a republikánus vezetőket a Fehér Házba, hogy egy újabb javaslatot dolgozzanak ki, mely nem tartalmazna határidőket. Az elnök továbbá leszögezte, hogy ha a demokraták határidők kijelöléséhez ragaszkodnak, akkor ő a jövőben is élni fog vétójogával, mivel véleménye szerint ezzel csak aláásnák az Irakban tartózkodó csapatok munkáját, az ország pedig az Egyesült Államok elleni támadások bázisává válna.
A demokraták remélik, hogy a következő tervezettel június 1-jéig elő tudnak majd állni. Némelyikük szerint az újabb javaslat valószínűleg nem fog határidőt szabni a csapatkivonáshoz, ugyanakkor meghatározhat következményeket, amennyiben az iraki kormány nem tesz eleget olyan elvárásoknak, mint például a demokratikus részvétel kiterjesztése vagy az olajbevétel elosztása. Bush elnök korábban hasonló elvárásokat fogalmazott meg, de ellenezte a nem teljesítésük esetére kilátásba helyezett „büntető lépéseket”.
Az iraki kormány részéről Hosjar Zebari külügyminiszter elmondta, hogy tisztában vannak azzal, hogy az amerikai elkötelezettség nem végtelen. A négy éve tartó háború során ugyanis több mint 3300 amerikai katona vesztette életét.