Hechs László
Az elrontott háború ára
Káosz az izraeli belpolitikában

Elkészült a Winograd-jelentés első változata, mely a jelenlegi kormányt teszi felelőssé a tavalyi, a második libanoni háború kudarcáért. A jelentés megállapításai ellenére nem mondott le Amír Perec hadügyminiszter, de a közvélemény-kutatások szerint nulla (!) százalékos támogatottságra süllyedt Ehud Olmert (képünkön fent) széke nagyon megingott. A Kadimában most egyesek „vezéráldozatra”, Olmert-Livni-vezetőcserére készülnek, hogy legalább az előrehozott választásokat elkerülhessék. Erre azonban kevés esély mutatkozik. Közben megkezdődött a többszörös nemi erőszakkal vádolt Móse Kacav államelnök ügyészségi meghallgatása is.

Fotók: AP

A Winograd-bizottság ideiglenes jelentése erőteljesen bírálja Ehud Olmert kormányfőt, Amír Perec honvédelmi minisztert és az egykori vezérkari főnököt, Dán Haluc tábornokot a háború első öt napjáról készített százötven oldalas ideiglenes jelentésében. Elijahú Winograd legfelsőbb bírósági bíró a sajtótájékoztatón elmondta, hogy „a döntések és a háború irányításának módja súlyos hiányosságokban szenvedett, melyekért a jelentés a teljes felelősséget a kormányfő, a honvédelmi miniszter és az egykori vezérkari főnök vállaira helyezte. Az azonnali intenzív katonai csapás megindításáról szóló határozatot nem előzte meg sem részletes, átfogó és jóváhagyott katonai terv, sem a libanoni helyzet bonyolult összetevőit gondosan elemző tanulmány. A kormányfő viseli a legfőbb és átfogó felelősséget kormányának döntéséért és az izraeli hadműveletekért”.
Olmert - a jelentés szerint - elhamarkodottan határozott, anélkül hogy részletes katonai terv állt volna a rendelkezésére vagy katonai szakértőkkel konzultált volna. Olmertnek felróható, hogy az általa kitűzött hadicélok „túlságosan ambiciózusak és megvalósíthatatlanok” voltak. A Winograd-jelentés első, most közzétett része magában foglalja a Dél-Libanonból való kivonulástól (2000) egészen 2006. július 17-ig terjedő időszakot. A másik fele - előreláthatóan - ez év júliusában készül el. A mostani ideiglenes jelentés a kemény bírálat ellenére sem tesz személyi ajánlásokat, azt majd a végleges változat fogalmazza meg.

Amír Perec

A bizottság úgy véli, hogy Perec nem rendelkezett kellő tudással és tapasztalattal katonai, politikai és kormányzati ügyekben. „Súlyos hiányosságai ellenére” - állítja a jelentés - Perec a döntéseket anélkül hozta meg, hogy rendszeresen konzultált volna a megfelelő katonai és politikai szakértőkkel. Nem kérte el és nem vizsgálta meg az izraeli hadsereg hadműveleti terveit. Emiatt honvédelmi minisztersége a háború alatt jelentősen hátráltatta Izraelt abban, hogy megfelelően válaszolhasson az országot ért kihívásokra.
Haluc pedig elmulasztotta jelezni a politikai vezetésnek, hogy a fegyveres erők széles körű szárazföldi hadműveletekre való felkészültségében súlyos hiányosságok mutatkoztak. A bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem válaszolt elég gyorsan a Hezbollah július 12-ei támadására, amelyben elrabolták Ehud Goldwasser és Eldad Regev tartalékos katonákat. Haluc - a jelentés szerint - nem terjesztett be alternatív terveket, amikor az eredeti akciótervet illetően komoly hiányosságok merültek fel, és elhallgatta, hogy a megvalósítandó célokról és a végrehajtás módozatairól a hadseregen belül is viták folytak.
A jelentés Olmert, Perec és Haluc mellett az egész kormány működési mechanizmusát is komoly bírálattal illette. A vezetésben hiányzott a magas szintű összehangolt szakmai munka, és a kormány nem vállalt teljes körű felelősséget döntéseiért. A miniszterek anélkül döntöttek a hadműveletekről, hogy fogalmuk lett volna azok stratégiai következményeiről. A jelentés egyértelműen megállapítja, hogy a zsidó állam nem készült fel erre a háborúra, mert a katonai és politikai elit úgy vélte: Izrael „túl van már a háborús korszakon”. Úgy gondolták, hogy Izraelnek nem lesz szüksége újabb háború indítására, és a szárazföldi erőket csak alacsony intenzitású kis hadműveletekre kell felkészíteni.
A bírálat ellenére - lapzártánkig - Olmert és Perec is a helyén maradt, és egyelőre egyikük sem kíván távozni. A politikai élet különböző szereplői azonban lemondásukat követelik. Marina Szolodkin munkapárti parlamenti képviselő a párton belül az első, aki nyíltan követeli a kormányfő távozását. A képviselőnő a hadsereg rádiójában jelentette ki, hogy „a tegnap [hétfőn] közzétett jelentés olyan súlyos, hogy az abban foglaltak szerint [Olmertnek] le kell mondania. Olmert súlyos hibákat követett el a háború alatt.” Josszi Fuchs ügyvéd - aki tartalékosként végigharcolta a háborút - petícióval fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy kikényszerítse a kormányfő távozását a háborúról szóló jelentés nyomán. Ami Ajalon, a Munkapárt elnökjelöltje is azon a véleményen van, hogy a háború kudarca miatt felelősségre vont vezetőknek távozniuk kell. „A jelentés szerint Olmert és az izraeli vezetés személy szerint is csődöt mondott, és ezért a kormányfőnek nem szabad megengedni, hogy a posztján maradhasson” - jelentette ki Ajalon.
A televízió kettes csatornájának közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 65 százaléka véli úgy, hogy Olmertnek, 75 százaléka pedig, hogy Perecnek távoznia kell. A megkérdezettek 53 százaléka javasolja előrehozott választások kiírását. A felmérések szerint ma Benjamin Netanjahunak, a Likud elnökének lenne a legnagyobb esélye a kormányfői cím elnyerésére. Olmert egyáltalán nem kapott támogatást.
A Winograd-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően Olmert értekezletre hívta a Kadima minisztereit, ahol senki sem vette a bátorságot, hogy nyíltan bírálja a kormányfőt. A párt képviselői - akik a jelenlegi felmérések szerint elveszítenék parlamenti mandátumukat - egyhangúlag ellenezték az új választások kiírását. Egy nappal később azonban már Cipi Livni külügyminiszter Olmert lemondását sürgette. A Kadima koalíciós partnerei egyelőre várakozó állásponton vannak. Liebermann emlékeztetett, hogy pártja (Izrael a Hazánk) csak a háború után csatlakozott a kormányhoz, míg Eli Jisaj, a Sasz vezetője óva intett a belharcoktól, és megjegyezte, hogy „a jelentés alkalmat kínál Izrael közös megújulására”. Ugyanakkor Perec munkapárti kritikusai is hallatták hangjukat. Ofír Paz-Pinesz volt miniszter és parlamenti képviselő szerint „a kormányfőnek és a honvédelmi miniszternek fel kell állnia”. Az ellenzéki Likud vezetése új választásokat követel. Netanjahu egyelőre nem kommentálta a bizottság jelentését.
Egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik majd Olmertre és pártjára, amelynek eredményeképpen Olmertnek várhatóan hamarosan fel kell majd állnia a kormányfői székből.
A Kadimát azonban feltehetően még ez a vezéráldozat sem menti meg.
A politikai élet szereplői gondolatban már az előrehozandó választásokra készülnek.