Széchey Noémi
Török válság
Világi és vallási erők ütköznek
A török alkotmánybíróság érvénytelenítette az ankarai parlament elnökválasztási eljárásának első fordulóját, mivel az iszlamista háttérrel rendelkező Abdullah Gül eddigi külügyminiszter nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. A döntés és az azt megelőző belpolitikai csatározások következtében előrehozott választások várhatók Törökországban.
Recep Tayyip Erdogan szónokol Musztafa Kemal Atatürk posztere előtt
Fotók: APAz ankarai alkotmánybíróság 9:2 arányban formai hibára hivatkozva érvénytelenítette az elnökválasztásra irányuló pénteki szavazást, mivel az ellenzéki képviselők távolmaradása miatt nem volt meg az érvényességhez szükséges kétharmados többség. Az egyetlen elnökjelölt, Abdullah Gül eddigi külügyminiszter (kis képünkön) - és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szoros szövetségese - azonban ennek ellenére folytatni kívánta a háromfordulós eljárást, ami miatt a legjelentősebb világi párt alkotta ellenzék az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, kérve a szavazás érvénytelenítését.
Az ellenzék valódi célja azonban az volt, hogy megakadályozza Gül elnöki kinevezését. A szekuláris ellenzék ugyanis attól tart, hogy Gül esetleges kinevezésével az elnöki pozíció, a kormány és a parlament is az AKP ellenőrzése alá kerülne, és így már nem lenne akadálya annak, hogy iszlamista fordulat következzen be az országban. Gül lenne ugyanis az első olyan török elnök, akinek felesége és lánya fejkendőt visel. A vallási fordulattól való félelmükben az elmúlt hetekben több százezren tüntettek a kormány jelöltje ellen, főleg nők, akik eddigi nyugati életvitelüket, megszerzett szabadságjogaikat és gazdasági érvényesülésüket féltik.
