Hetek XI. évfolyam, 16. szám, 2007. április 20.

Elhangozhat-e ima az Országgyűlésben? A kérdés Suchman Tamás szocialista képviselő indítványa kapcsán merült fel, aki azt javasolta, hogy a hivatalos Holokauszt Emléknapon hangozzék el a kaddis, a zsidóság gyászimája az alsóház falai között. A felvetés indulatos vitáig fajult, az SZDSZ pedig éleshangú közleményben szólította fel Suchmant, számoljon el lelkiismeretével.

„Az SZDSZ nem először árult el engem és önmagát” - ezt Suchman Tamás jelentette ki a Klub Rádió Kontra című műsorában, egy Gusztos Péterrel, a szabaddemokraták frakcióvezetőjével folytatott vitában. A szocialista honatya - aki egyben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tisztségviselője is - azt sérelmezte, hogy Gusztos nem értett egyet kezdeményezésével, miszerint a kaddis is elhangozzon a parlamentben a holokausztmegemlékezésen. A felvetést nemcsak az SZDSZ, hanem a házbizottság is elutasította, pontosabban egy külön termet javasolt az imádkozás helyszínéül. Suchman ezt méltatlannak és megalázónak találta. A képviselő úgy érvelt, hogy az alsóházban születtek meg a zsidótörvények, ezért „erkölcsi kötelessége” a magyar demokratikus parlamentnek, hogy ugyanott hangozhassék el az áldozatok lelki üdvéért a gyászolók imája. Hangsúlyozta: az egyszeri aktus „az erkölcsi, politikai megtisztulás, s a sokféle beszéd és kevés egyértelműség megszüntetésének szimbóluma” lenne. A Kontrában Gusztos Péter viszont úgy érvelt, hogy noha az SZDSZ mélyen egyetért az emlékezés fontosságával, változatlanul állítják, nem szabad, hogy a törvényhozásnak része legyen a vallásgyakorlás. Hozzátette: a holokauszt 600 ezer áldozata között voltak, akik nem voltak vallásos emberek. Suchman erre azt felelte, hogy szó sincs vallási szertartásról, és „az ostoba színjátékot abba kell hagyni”, valamint „Péter, nagyon szégyelld magadat, hogy egyáltalán kiálltál erre a vitára”. Gusztos erre többek között azt válaszolta, hogy a parlament a legmagasabb protokollal, Szili Katalin beszédével fog megemlékezni, és nem „önjelölt képviselők” révén. Az adást ennél a pontnál szakította félbe Orosz József műsorvezető. „Jézus szavai szerint a belső szobában kell imádkozni, ezért a magam részéről nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen szekuláris térben, mint a törvényhozás, gyakorolni lehessen ezt a szentséget” - mondta Donáth László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő. Bár több rokona is a gázkamrákban lelte halálát, szerinte nem adekvát, hogy a parlamenti holokausztmegemlékezésen a kaddis elhangozzon, mivel „1944-ben nem kérdezték, ki vallásos, ki nem, ki ortodox, ki nem”. A lelkész szerint egy imával nem lehet a magyar zsidó tragédia „pozitív ellentettjét” megvalósítani. „Tamás jó barátom, de ebben a tekintetben nem tartom szakértőnek” - jegyezte meg Donáth, hozzátéve, hogy ha a törvényhozásban elhangzott volna a zsidó ima, akkor az precedenst teremthetett volna, és más felekezetek is felléphetnének hasonló igénnyel.

„Nem lett volna precedens nélküli a parlamentben elhangzó ima, hiszen annak idején Tőkés László felemelt kézzel mondta el az ároni áldást, sőt imaórák is voltak az Országgyűlés falai között” - fogalmazott ugyanakkor Iványi Gábor metodista lelkész. Az egykori szabaddemokrata országgyűlési képviselő ennek ellenére úgy gondolja, „praktikus okokból” jobb, ha nem válik vallási szertartás helyszínévé az Országház. Szerinte egyértelmű, hogy Suchman nem valamiféle vallási tevékenységet akart megalapozni a Parlament falai között, Gusztos Péter felvetése a Parlament szekularizáltságának megőrzésével kapcsolatban mégis jogosnak tűnik. „Az áthidaló megoldás talán az lehetett volna, ha Suchman nem imaként mondja el a kaddist, hanem csak idéz belőle. Az ősi héber mondatok elhangzása méltó lett volna a megemlékezéshez, mégsem lett volna vallási színezete” - állítja a lelkész.
A kereszténydemokraták frakcióvezetője, Semjén Zsolt nem ellenezte, hogy a parlamenti ülésteremben elhangozzon a kaddis, sőt egyeztetett is Suchmannal, támogatásáról biztosítva a szocialista honatyát. Mint lapunknak elmondta, a tervek szerint egy keresztény ima is elhangzott volna a keresztény áldozatokért. Semjén szerint a plenáris ülésekre nem használt felsőházi ülésterem lett volna a legalkalmasabb az ünnepségre. Itt rendezték meg egyébként a Fidesz-kormány idején, 2001-ben az első parlamenti holokausztmegemlékezést, amelynek keretében - emlékeztetett a politikus - szintén elhangzott a kaddis.
„A kialakult vita méltatlan, de a kérdésről ettől függetlenül érdemes beszélgetni” - fogalmazott Balog Zoltán református lelkész, a Fidesz parlamenti képviselője. A plenáris ülésen szerinte sincs helye az imádkozásnak, hiszen akkor ezt minden vallási közösség igényelhetné, és elszabadulhatna a „Mennyország”. „A Parlament falai között ennek ellenére lehet imádkozni, sőt a Biblia felszólít, hogy az ország vezetőiért könyörögjünk” - magyarázta Balog. Mint mondta, a Hold utcai református templomban rendszeresen vannak közös elmélkedések, imádkozások, amelyekre minden frakció meghívást kap, sőt, esetenként a Parlamenten belül is szerveződnek imaalkalmak. Példaként említette, hogy az ökumenikus női imanapon ötven hölgy imádkozott az országért az épületben.
Buda Péter egyházpolitikai szakértő egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a törvényhozás helyszínén nem tanácsos vallásgyakorlatot végezni. „Gyakorlati értelemben ez nem járt volna veszéllyel, de az egyház és állam elválasztásának elvét mégis sértette volna” - indokolta véleményét Buda, aki szerint egy másik parlamenti helyszín valóban megfelelő lett volna. Ugyanakkor hozzátette: Suchman saját felszólalásában akár imádkozhatott is volna, a vallásszabadság értelmében ezt senki nem tilthatta volna meg neki.