Hubert József
Hol a határ?
Ismét terítéken a gyűlöletbeszéd

Zéró tolerancia a kirekesztéssel szemben Gyurcsány Ferenc módra és az immár tizenegynéhány éves múltra visszatekintő gyűlöletbeszéd-törvény sokadik leporolása Bárándy Gergely módra: úgy tűnik, ez a hét a diszkriminációellenes fellépések hete volt a nagyobbik kormánypárt padsoraiban.

A Vér és Becsület utódszervei a Hősök terén
Fotó: Németh T.

Gyurcsány Ferenc a Holokauszt Emléknapon, hétfőn az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában arra kérte a parlamenti pártokat: írják alá kiáltványát, amely a zéró tolerancia elvét hirdeti meg mindazokkal szemben, akik kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között. Némi hezitálás után szép sorjában valamennyi ellenzéki párt felsorakozott a nyilatkozat mögött, bár mind nehezményezték, hogy a kormányfő minden egyeztetés nélkül, napirend előtt „csapta ki azt az asztalra”.
Egy hosszabb múltra visszatekintő törvényjavaslatról is lefújták a két és fél éves port az MSZP képviselői ezen a héten. Bárándy Gergely a gyűlöletbeszéd-törvény megalkotására tett újabb kísérletet. Ezt szintén a Holokauszt Emléknapon jelentette be. Legutóbb egyébként tavaly ősszel, Slota magyarellenes megnyilvánulásai kapcsán melegítették fel a képviselők a témát, ám akkor nem született törvényjavaslat a 2004-ben és 1994-ben is megbukott kezdeményezésből.
„Az elmúlt tizenöt év nem igazolta azokat a várakozásokat, hogy a társadalom önmagából fogja kivetni azokat az elemeket, akik gyűlölködő, egy másik társadalmi csoport becsületébe gázoló megjegyzéseket tesznek” - érvelt a Heteknek is az ötlet legújabb gazdája, Bárándy Gergely. A honatya bizakodó: elmondása szerint alaposan végigtanulmányozták az elmúlt évek alkotmánybírósági határozatait a témában, és külön figyelmet fordítottak arra, hogy semmi olyan hibát ne kövessenek el, ami miatt a korábbi javaslatok fennakadtak az alkotmányossági rostán. A javaslat elfogadásának irányába mutat az is, hogy a KDNP az előzetes egyeztetések során informálisan azt jelezte: hajlandó támogatni a felvetést.
Bárándy értesüléseivel homlokegyenest ellenkezően nyilatkozott lapunknak a KDNP szóvivője. Halász Zsuzsa, bár a konkrét javaslatot nem látta, attól tart: a mindenkori aktuális hatalom megpróbálhatja a törvényt saját kénye-kedve szerint felhasználni a neki nem tetsző vélemények elfojtására. „Én a társadalom erkölcsi változását tartanám optimálisnak, az emberek vessék ki maguk közül a nem illő gondolatokat” - mondta. A szóvivő hozzátette: ő maga már csak azért is berzenkedik a gyűlöletbeszéd leszabályozásától, mivel nem lehet élesen meghúzni a határt a „még nem” és a „már igen” között.
„A gyalázkodás szerintünk nem a közösség elleni izgatás kevésbé súlyos formája, hanem a meggyalázott társadalmi csoportok tagjainak emberi méltósághoz való jogát sérti” - vallja Bárándy. A felvetés azért lehet érdekes a képviselő szerint, mivel a 2003-ban édesapja, az akkori igazságügy-miniszter, Bárándy Péter által előterjesztett törvényjavaslattal szembeni egyik kifogás éppen ez volt. (Az Alkotmánybíróság akkor úgy döntött: a törvény „szükségtelenül és aránytalanul” korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.) Bárándy azokat is igyekezett megnyugtatni, akik amiatt aggódnak, hogy az új törvényt a politikai szervezetekkel szembeni kritika elfojtására akarnák felhasználni. „A politikai pártokra, sőt a pártokhoz közeli szervezetekre a javaslat nem vonatkozik” - mondta, és a valláskritika vagy a nemi orientáció kifogásolásának határait firtató kérdésünkre megerősítette: nincs szándékukban a véleménynyilvánítás szükségesnél nagyobb mértékű korlátozása, de más emberek becsületét, emberi méltóságát senkinek, semmilyen formában nincs joga megsérteni.