Vissza a tartalomjegyzékhez


Van beleszólásunk
– mondja Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője

Meg lehet még akadályozni a ciántó létrejöttét?
- A vállalat nagyon magabiztos, de a település sorsa még nem dőlt el. Persze felvásárolhatják a falut, de ez még nem jelenti azt, hogy elkezdhetik a bányaművelést. Nagyon sok a kockázat abban a technológiában és abban a tervben, amelyet a beruházó cég munkatársai ismertettek az Európai Parlamentben. Számomra egyértelmű, hogy ilyen kockázati elemek mellett nem szabad megengedni a bánya megnyitását.

Az uniós csatlakozás óta változott a hivatalos román álláspont a kérdésben?
- A román álláspont folyamatosan halogató és sajnos nem egyértelmű. Nagyon remélem, hogy azok kerekednek felül, akik előre látják a bajt. Ők elsősorban a civil társadalomban és a román tudományos életben keresendők. Sajnos az unió parlamentjéből nem látunk bele a román döntéshozók fejébe, de úgy tűnik, hogy az elnök nagyon támogatná a tervezett bányanyitást, míg a miniszterelnöknek még fenntartásai vannak az ügyben. Most egyébként is nagyon feszült a viszony az államfő és a kormányfő között, nem tudni, ki kerül ki győztesen a két politikus vitájából.
Az Európai Parlamentnek vannak-e olyan eszközei, amellyel megakadályozhatja a bánya megnyitását?
- Az Európai Parlamentnek egyetlen eszköze van, hogy a törvényes európai előírásokat következetesen számonkéri. Megítélésem szerint ezek a környezetvédelmi előírások már most nagymértékben akadályozzák a tervezést is, ha pedig következetesen betartják és alkalmazzák, akkor kérdésessé válik a vállalkozás pénzügyi hasznossága. Sajnos egyértelműen tiltó eszköz nincs a kezünkben. Talán okot ad a bizakodásra, hogy Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosának látogatása közben tavaly a korábbi román környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu bejelentette: a verespataki aranybánya-beruházás nemzetközi környezetvédelmi engedélyezési eljárását felfüggesztette. Ez azt jelenti, hogy a beruházó nem nyújthatja be a környezetvédelmi hatástanulmányt, ezzel a környezetromboló bánya megnyitása további jelentős késedelmet szenved.
Hazánk is fenyegetett az esetleges kitermelés következményeitől?
- Sajnos a környezeti kockázatok Magyarországot érintik leginkább. Gondoljunk csak vissza a nagybányai bányaszerencsétlenségre és a szennyezés következményeire. Ennek alapján Magyarország fokozottabban figyelemmel kísérheti az ügy alakulását, és kérheti Romániától, hogy a legszigorúbb környezeti normák mellett adják csak ki az engedélyt.
1600 tonna aranyról van szó. A profit, a tőke tud olyan nyomást gyakorolni, hogy minden európai uniós aggállyal szemben Románia mégis belemegy ebbe a vállalkozásba?
- A hírek arról szólnak, hogy a nyomásgyakorlás nagyon változatos formáiról ismert a társaság: rendkívül intenzív módon igyekszik mindenkit meggyőzni. Már az Európai Parlamentnél is kétszer jártak, hogy a képviselőket győzködjék, de ismereteim szerint nem sok sikerrel jártak.
Románia csatlakozásakor nem szerepelt a verespataki bánya az uniós szerződés valamely pontjában?
- Az uniós szerződésben közvetve szerepel abban a vonatkozásban, hogy Romániának még 2007-ben ki kell kérnie az érintett szakbizottság és Magyarország véleményét is. Voltak már ilyen meghallgatások, ennél konkrétabb lépés eddig azonban nem történt. Az Európai Parlamentnek Romániával kapcsolatos legutóbbi határozata nyíltan felhívja a figyelmet a kockázatokra, és kéri Romániát, hogy ezt mérlegelve álljon el a beruházástól. Ennek viszont nincs kötelező hatálya.