Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László
Gyilkosokat foglyokért
A brit példára hivatkozik az izraeli baloldal

Fogolycsere hírei borzolják az izraeli közvéleményt. Az izraeli baloldal ugyanis, fellelkedesve a módon, ahogy London elérte a brit túszok elengedését, most azt követeli a kormánytól, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal, bocsásson szabadon olyan palesztin terroristákat is, akiknek a kezéhez vér tapad.


Gilad Salit

Cvi Barel a Haarec hasábjain például kifejtette: „Nagy-Britannia ... érti, amit Izrael nem hajlandó megérteni, hogy … foglyok és bebörtönzöttek elengedéséről tárgyalni nem károsítja az államhatalmat. Elengedésük néha magas árat követel, ám az ár ebben az esetben kétoldalú: foglyok bebörtönzöttekért és letartóztatottakért cserébe. ... Csak embercsere. Meg egy kis presztízs.” Csak embercsere? De milyen emberek cseréje? Az Almagor Terroráldozatok Szövetségének adatai szerint a terroristák, akiket Izrael korábbi fogolycsere-akciókban engedett szabadon, kiszabadulásukat követően 177 izraelit öltek meg.
Az Olmert-kormány tárgyalásokat folytat, hogy Gilad Salit tizedesért közel 1400 terroristát engedjen szabadon. Salitot Gáza melletti bázisáról tavaly júniusban rabolta el és tartja törvénytelen fogságban egy Hamasz-Fatah terrorsejt. Jichák Hercog népjóléti miniszter szerint Izrael nemcsak kisebb terroristákat készül szabadon bocsátani, de elítélt gyilkosokat is. Szerinte „eredeti gondolkodásra” van szükség. A békefolyamat tetőpontján, az 1990-es években ismételt „bizalomerősítő lépésekben” Izrael 6192 terroristát engedett el. Egy idő múlva az „eredeti gondolkodás” következményeként olyanokat is, akik nem izraelieket öltek meg. Így 1999-ben szabadon bocsátották Ijád Szuvalhát is, aki palesztin honfitársát gyilkolta meg. Szuvalha aztán 2003. szeptember 9-én a Crifin katonai bázison és a jeruzsálemi Hillel kávézóban 16 izraelit gyilkoltatott meg. Haszalmont, a hebroni Hamasz-parancsnokot a Saron-kormány 2004. január 29-én engedte ki - 460 terrorista egyikeként - cserébe a Dubaiban elrabolt Elhánán Tannenbaumért és három elrabolt és meggyilkolt katona (Benny Regev, Adi Avitán és Omar Sawaid) holttestéért. Haszalmon 2004. augusztus 31-én 16 izraelit gyilkoltatott meg Beer-Seván, két közforgalmú autóbusz ellen elkövetett tömeggyilkos merényletben.
A most tervezett fogolycsere kapcsán nevekről és számokról semmi bizonyosat nem tudunk. Ám Musztafa Bárguti, a Palesztin Hatóság tájékoztatási minisztere megerősítette, hogy a szabadon bocsátandók közt szerepel Márván Bárguti, a Fatah terrorszervezetének parancsnoka, akit ötszörös életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítéltek négy izraeli és egy görög szerzetes meggyilkolása miatt, valamint Ahmed Szaadat is, a Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának vezére, aki 2001-ben meggyilkoltatta az izraeli turisztikai minisztert, Rehavam Zeévit. Fuad Subaki elengedését is követelik, aki a Fatah részéről pénzelte 2001-ben a Karin A iráni fegyverszállító csempészhajót, amelyet az izraeli tengerészeti kommandó foglalt le a Vörös-tengeren. A Hamasz egyik honlapján 45 névből álló listát tettek közzé, akiknek szabadon engedését a terrorszervezet követeli, Salitért cserébe. A listán olyan nevek is szerepelnek, akik felelősek az elmúlt évtized legsúlyosabb tömeggyilkos merényleteiért. Így Abdullah Bárguti, Jihje Szanvár és Hasszán Szalameh, akik tömeggyilkos merényletek sorozatát követték el 1996-ban. Halk al-Natsha, a Hamasz nyugati-parti vezetője, Ruhi Masaha, a Hamasz egyik alapítója, Nail Bárguti, a 2002-es tömeggyilkos merényletsorozat szervezője és Baszszam A-Sza’adi (Iszlám Dzsihád), aki - Fuad Subaki mellett - a szervezet részéről pénzelte a Karin A hajó iráni fegyvereit is, szerepelnek a listán.
Az ügyletben Kairó közvetít, és a tárgyalások előrehaladását Izrael is megerősítette. Ám jelezték: a megállapodáshoz még hosszú út vezet. Az Al-Ajjam palesztin napilap azonban már azt is tudni véli, hogy az ügyletet három szakaszban bonyolítják le. Izrael először hosszú börtönbüntetésre ítélteket bocsát szabadon, cserébe Salitot Egyiptomba szállítják. Ezt követően Izrael további bebörtönzötteket enged el, és Salitot visz-szaviszik Izraelbe. Két hónappal Salit hazaérkezése után pedig Izrael szabadon engedi a palesztin foglyok harmadik csoportját.