Piros Péter
Űrbiznisz
Készül hazánk Szilícium-völgye?

Tizenhatmilliárdos űripari beruházásra kerül sor ebben az évben Magyarországon, az erre épülő uniós támogatások pedig ennek többszörösei is lehetnek. A technológiai és tesztközpont megépítése következtében a tervek szerint a régió centrumává válhatunk, sőt, az ipar más területein is robbanásszerű fejlődés bontakozhat ki.

Fotó: AP

Az űrkutatással foglalkozó Talentis Csoport és a Bonn Magyarország Kft. olyan megállapodást kötött a héten, amelynek keretében a fővároshoz közel, a Zsámbéki-medencében építik meg azt az Űripari Technológiai és Tesztközpontot, amely a hivatalos indoklás szerint „az európai legmagasabb szintet képviselő űrminősítésű berendezések tesztelését és minősítését” végzi majd. Ha a tervek megvalósulnak, a projekt a közép-kelet-európai régió űrkutatási központjává emelné hazánkat.
Bár első hallásra nem tűnik kézenfekvő ötletnek a Zsámbéki-medence mint a 21. század magyar Szilícium-völgye, Seres Judit, a Talentis Csoport kommunikációs vezetője szerint több érv is a magyar űrkutatás erőteljesebb működtetése mellett szól. „Magyarországnak egy-két éves versenyelőnye van a környező országokhoz képest, amit feltétlenül érdemes kihasználni” - állítja Seres, aki meg van róla győződve, hogy a hazai űrkutatás erősítése a high-tech ipar akár robbanásszerű növekedéséhez is vezethet, mint mondjuk francia és angol versenytársainknál. Solymosi János ezt még azzal fejeli meg, hogy az űrkutatás területén új status quo van kialakulóban, így ha most sikerül olyan hátteret megteremtenünk, amivel sikeresen lehet pályázni az uniós pénzekre, akkor az űrkutatás mellett mind a repülőgép-, mind a gépjárműipar erőteljesen növekedne. A Bonn Magyarország Kft. vezetője szerint azért a Zsámbéki-medencét szemelték ki, mert elegendő területet képes biztosítani a fejlődéshez, ugyanakkor infrastrukturálisan és időben is a főváros közvetlen közelségében helyezkedik el.
Űripari berkekben köztudott, hogy Magyarország az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) tagjaként évente egymillió euró tagsági díjat köteles fizetni, ami hónapokon belül, a teljes jogú tagságunk elérésekor ötszörösére növekszik. Bár az ESA alapelvei szerint a befizetett pénz kilencven százalékát pályázati formában visszaigényelhetik a tagországok, esetünkben ez mindeddig csupán elvi lehetőség maradt. „A pénzeket nem ajándékba adják, komoly háttérrel kell rendelkezni hazai oldalon is ahhoz, hogy eredményesen kerüljünk ki ezekből a pályázatokból” - erősítette meg kérdésünkre Dr. Almár Iván, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. A szakember szerint egyébként a legnagyobb probléma mégsem itt, hanem az emberi oldalon van: „Túl szkeptikusak az emberek az űrkutatással kapcsolatban; a legbonyolultabb feladat mindig az adófizetők meggyőzése arról, hogy nem kidobott pénz, amit erre fordítunk.” A tesztközpont beruházói előtt pedig pontosan ez a feladat tornyosul: Seres Judit szerint az igazán nagy célok eléréséhez „a magáncégek befektetései önmagukban nem feltétlenül elegendők, szükség van arra, hogy a kormányzat nemzetközi szinten képviselje ezt a célt, lobbizzon érte, hogy hazánk számára egy hosszú távon is jól jövedelmező terület nyílhasson meg”. A jelenlegi, nem kifejezetten támogató jellegű hazai légkörre utalt Dr. Keszthelyi Lajos kutatóprofesszor is, aki a Nobel-díjas Békési György egy idézett mondatával válaszolt a Hetek kérdésére: „Magyarországon nagyon jól lehet kutatni és dolgozni, de eladni, azt Amerikában lehet.”
Persze a hazai űrkutatás nem a Zsámbéki-medence projektjével venné kezdetét. „Nagy presztízsünk van űrkutatás területén” - hangzott el egy szakember szájából Charles Simonyi űrutazásának első lépései alkalmából megrendezett Duna televíziós eseményen. A magyar űripar egyik legsikeresebb termékeként számon tartott, az Atomenergiakutató Intézet által kifejlesztett sugárdózismérőt, a „Pillét”, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is használta, sőt, Charles Simonyi ezekben a napokban is ezzel az eszközzel dolgozik. Ugyancsak a Nemzetközi Űrállomásra tervezik küldeni a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének mérnökei által kifejlesztett korszerű űrkemencét, az Univerzális Sokzónás Kristályosítót. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az elmúlt évtizedekben magyar űrkutatók és mérnökök több nemzetközi hírű kutatásban is - például a Vega-programban - döntő szerepet játszottak.
Bár Dr. Keszthelyi Lajos szerint nem valószínű, hogy Magyarország valaha is űrrepülőt fog fellőni, azt szinte biztosra veszi, hogy ilyen múlttal a hátunk mögött komoly sikereket érhetünk el az űripar egyes részterületein.