Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is koszorút helyezett el Antall József néhai
miniszterelnök születésének 75. évfordulóján Budapesten a Fiumei úti sírkertben.
Az egykori kormányfő megítélése máig ellentmondásos: jóakarói a rendszerváltás
áldozataként, bírálói a radikális változások kerékkötőjeként tekintenek rá.
Mit gondol Antall József rendszerváltást követő tevékenységéről annak
fényében, hogy bírálói a mélyrehatóbb változások elmaradását kérték rajta
számon?
- A kommunistákkal való lepaktálás és a rózsadombi paktum, meg az ehhez
hasonló képtelen vádak számomra szóra sem érdemesek. Antall egyik meghatározó
szereplője volt az MSZMP-vel folytatott tárgyalásoknak, illetve én ide sorolom
az MDF-SZDSZ-paktumot is, amelyik alkotmányos értelemben tulajdonképpen
befejezte a rendszerváltozást azzal, hogy a mai kormányzás alkotmányos kereteit
rögzítette. Hároméves kormányfői tevékenysége nagyon nagy mértékben determinált
volt, ennek ellenére lényeges vonatkozásaiban pozitívan értékelhető a
tevékenysége. A parlamentáris demokrácia beüzemelését illetően minden írott és
íratlan normát betartott, megalkotta a parlamentáris kormányfő mintáját, a
demokráciához, a jogállamhoz való hűségét komolyan nem vonták kétségbe.
Ami a gazdasági rendszerváltozást illeti, szerintem ott is a rendkívüli
nehézségek közepette zajlott a piacgazdaság intézményeinek kialakítása és a
privatizáció intézményi kereteinek megteremtése. Utólag látható, hogy annál
feszítettebb ütemű, nagyobb terheket a magyar társadalom vállára rakó
radikálisabb útja a gazdasági rendszerváltozásnak életveszélyes lett volna. Épp’
Bokros Lajostól hallottam egy asztaltársaságban, hogy visszatekintve - szigorúan
gazdasági szempontból - egyértelműen Antall József volt az elmúlt 17 év legjobb
miniszterelnöke.
Érték azért kritikák bőven több szempontból is…
- Igen, többször megfogalmazódott, hogy a szocialista mezőgazdaság
piacgazdasággá alakításának egy zökkenőmentesebb módja is elképzelhetőbb lett
volna, itt azonban figyelembe kell venni, hogy adva volt egy koalíciós partner,
amelyik a termőföld esetében az 1947-es állapotokból indult ki. A kisgazdák a
kárpótláshoz, az MDF a működőképesség biztosításához ragaszkodott, és
kompromisszum-kényszer volt. És ugyanez igaz valamennyi, elsősorban a
jobboldalon megfogalmazott kifogásokra is - például az államadósság kérdésében
-, hogy gyakorlatilag semmiféle mozgástere nem volt Antalléknak.
És elsősorban jóakarói részéről érte az a kritika, hogy nem tudja jól kezelni a
modern tömegmédiát. Az a tradicionális politikus volt, aki nagyon kevéssé volt
meggyőző a képernyőn, és igazából nem is törekedett erre: fölkészületlensége és
esetlensége cseppet sem izgatta.
Antall József
Forrás: Pannon Enciklopédia
Akkor sem hibázott, amikor radikálisan szakítottunk az orosz piaccal?
- A keleti piacot nem Antall József verte szét, hanem szétesett magától, és
a nyugati piacokra szintén kényszerből kellett átállnunk. Amúgy a külpolitikában
is a lehető legjobb mértékben haladt előre a magyar átalakulás, a Varsói
Szerződésből való kilépés, a KGST-ből való kitolatás, a Nyugathoz csatlakozásnak
minden lehetséges lépése megtörtént. Mindezt úgy, hogy Antall közben
folyamatosan „kamikaze kormányról” beszélt, mely folyamatos ellenszélben halad,
és determinált a bukása.
Mit üzen az Ön számára az, hogy Gyurcsány Ferenc részt vett Antall
születésének 75. évfordulóján?
- A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy parlamentáris rendszerben a
mindenkori kormányfő - aki bizalmat kapott a parlamenti többségtől - az első
szabadon választott parlament miniszterelnökének sírjára koszorút helyez. Sokan
nyilván politikai PR-fogásnak tekintik - és nyilván lehet benne az is -, de
inkább normális gesztusnak mondanám egy olyan miniszterelnöktől, aki Nagy Imrét
választja Kádár helyett, és aki szerint ’45-ben siklott félre a magyar
történelem.