Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Kamikaze kormányfő
Interjú Debreczeni József közíróval

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is koszorút helyezett el Antall József néhai miniszterelnök születésének 75. évfordulóján Budapesten a Fiumei úti sírkertben. Az egykori kormányfő megítélése máig ellentmondásos: jóakarói a rendszerváltás áldozataként, bírálói a radikális változások kerékkötőjeként tekintenek rá.

Mit gondol Antall József rendszerváltást követő tevékenységéről annak fényében, hogy bírálói a mélyrehatóbb változások elmaradását kérték rajta számon?
- A kommunistákkal való lepaktálás és a rózsadombi paktum, meg az ehhez hasonló képtelen vádak számomra szóra sem érdemesek. Antall egyik meghatározó szereplője volt az MSZMP-vel folytatott tárgyalásoknak, illetve én ide sorolom az MDF-SZDSZ-paktumot is, amelyik alkotmányos értelemben tulajdonképpen befejezte a rendszerváltozást azzal, hogy a mai kormányzás alkotmányos kereteit rögzítette. Hároméves kormányfői tevékenysége nagyon nagy mértékben determinált volt, ennek ellenére lényeges vonatkozásaiban pozitívan értékelhető a tevékenysége. A parlamentáris demokrácia beüzemelését illetően minden írott és íratlan normát betartott, megalkotta a parlamentáris kormányfő mintáját, a demokráciához, a jogállamhoz való hűségét komolyan nem vonták kétségbe.
Ami a gazdasági rendszerváltozást illeti, szerintem ott is a rendkívüli nehézségek közepette zajlott a piacgazdaság intézményeinek kialakítása és a privatizáció intézményi kereteinek megteremtése. Utólag látható, hogy annál feszítettebb ütemű, nagyobb terheket a magyar társadalom vállára rakó radikálisabb útja a gazdasági rendszerváltozásnak életveszélyes lett volna. Épp’ Bokros Lajostól hallottam egy asztaltársaságban, hogy visszatekintve - szigorúan gazdasági szempontból - egyértelműen Antall József volt az elmúlt 17 év legjobb miniszterelnöke.
Érték azért kritikák bőven több szempontból is…
- Igen, többször megfogalmazódott, hogy a szocialista mezőgazdaság piacgazdasággá alakításának egy zökkenőmentesebb módja is elképzelhetőbb lett volna, itt azonban figyelembe kell venni, hogy adva volt egy koalíciós partner, amelyik a termőföld esetében az 1947-es állapotokból indult ki. A kisgazdák a kárpótláshoz, az MDF a működőképesség biztosításához ragaszkodott, és kompromisszum-kényszer volt. És ugyanez igaz valamennyi, elsősorban a jobboldalon megfogalmazott kifogásokra is - például az államadósság kérdésében -, hogy gyakorlatilag semmiféle mozgástere nem volt Antalléknak.
És elsősorban jóakarói részéről érte az a kritika, hogy nem tudja jól kezelni a modern tömegmédiát. Az a tradicionális politikus volt, aki nagyon kevéssé volt meggyőző a képernyőn, és igazából nem is törekedett erre: fölkészületlensége és esetlensége cseppet sem izgatta.


Antall József
Forrás: Pannon Enciklopédia

Akkor sem hibázott, amikor radikálisan szakítottunk az orosz piaccal?
- A keleti piacot nem Antall József verte szét, hanem szétesett magától, és a nyugati piacokra szintén kényszerből kellett átállnunk. Amúgy a külpolitikában is a lehető legjobb mértékben haladt előre a magyar átalakulás, a Varsói Szerződésből való kilépés, a KGST-ből való kitolatás, a Nyugathoz csatlakozásnak minden lehetséges lépése megtörtént. Mindezt úgy, hogy Antall közben folyamatosan „kamikaze kormányról” beszélt, mely folyamatos ellenszélben halad, és determinált a bukása.
Mit üzen az Ön számára az, hogy Gyurcsány Ferenc részt vett Antall születésének 75. évfordulóján?
- A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy parlamentáris rendszerben a mindenkori kormányfő - aki bizalmat kapott a parlamenti többségtől - az első szabadon választott parlament miniszterelnökének sírjára koszorút helyez. Sokan nyilván politikai PR-fogásnak tekintik - és nyilván lehet benne az is -, de inkább normális gesztusnak mondanám egy olyan miniszterelnöktől, aki Nagy Imrét választja Kádár helyett, és aki szerint ’45-ben siklott félre a magyar történelem.