Politikai csatározások áldozatává vált az ENSZ klímaváltozással foglalkozó
kormányközi bizottsága (IPCC) által készített jelentés összefoglalója. A
független tudósok által kiadott jelentést csak éjszakába nyúló egyezkedések
eredményeképpen fogadta el a testület, mivel a dokumentum első változata túl
határozottan állította, hogy a globális felmelegedést az ember okozza.
Több mint 24 órás vita eredményeképpen született meg az ENSZ klímaváltozással
foglalkozó kormányközi bizottsága által összeállított jelentés politikai
döntéshozók számára készített 21 oldalas összefoglalója. A vita két fő ok miatt
bontakozott ki. Egyrészt azt a megállapítást vitatták egyes országok - többek
között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia (az első három a
világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, az utóbbi a legnagyobb kőolajexportőr)
-, hogy a felmelegedés egyértelműen az ember ipari tevékenységének
következménye.
Ha ellenvetés nélkül tényként elfogadnák, hogy a felmelegedést az ember okozza,
mindenkinek vállalnia kellene ezért a felelősséget, és egyértelmű lépéseket
tenni a folyamat megállítása érdekében. A káros anyagok kibocsátásának
csökkentése azonban óriási anyagi áldozatokat követel, ami viszont - ha csak
átmenetileg is, de - visszafogja a gazdaság teljesítményét. Ezt pedig nem
mindenki akarja felvállalni. A vita eredményeképpen született kompromisszumos
megfogalmazás szerint csak „nagyon valószínű”, hogy a felmelegedés az ipari
tevékenységgel függ össze.
A másik vitatott kérdés a felmelegedés várható mértéke volt. Az eredeti
dokumentum szerint a Föld átlaghőmérséklete 2-3 fokkal (egyes becslések szerint
akár 6 fokkal) is emelkedhet a század végéig. Ez pedig súlyosan érintené a
növény- és állatvilágot, a fajok akár 30 százaléka is áldozatául eshet a
klímaváltozásnak. A vita eredményeképpen ez a megállapítás kikerült a
dokumentumból.