Hetek XI. évfolyam, 15. szám, 2007. április 13.

Hamarosan nemcsak a TESCO gazdaságos étolajat illegálisan autójukba töltő honfitársaink mondhatják el magukról, hogy tettek valamit kőolajfüggőségünk csökkentése érdekében, hanem mi is, akik nemsokára törvényesen tankolunk majd alkoholt vagy repceolajat járgányunkba. Ha a tagállamokat nem sikerül időben rávenni az átállásra, az EU energiaimportja 2010-re a mostani 50 százalékról 70 százalékra emelkedhet.

Kevéssé ismert, hogy Rudolf Diesel az általa konstruált motort eredetileg földimogyoró-olajjal üzemeltette. Ford pedig alkoholt töltött az üzemanyagtartályba. Alkohollal működő motorok nagyobb mennyiségben már a második világháború előtt és alatt is előfordultak. A Magyarországon 1927 és 1942 között használt „motalko” elnevezésű anyag benzin és alkohol 1:4 arányú keveréke volt, amit aztán az akkor még olcsó kőolajszármazékok szorítottak ki a piacról. Tulajdonképpen mindenki örült annak, hogy az addig semmire nem használható kőolajpárlatoknak valamilyen „feladatot” sikerült találni. Azóta a helyzet sok mindenben változott, ugyanis a tőkeerős olajtársaságok gyakorlatilag el vannak zárva a legnagyobb olajmezőktől. Iránban, Szaúd-Arábiában, Mexikóban, Venezuelában állami tulajdonban vannak az olajcégek, sőt van, ahol az alkotmány tiltja meg a kitermelést külföldiek számára. A hosszú távú tervezés érdekében ezért többek között az uniónak is egyetlen lehetősége maradt: megtalálni a kőolaj kiváltásának optimális lehetőségét. Az EU energiaimportja ugyanis jelenleg meghaladja az 50 százalékot, és a növekvő energiaigény miatt ez az arány 2010-re akár 20 százalékkal is több lehet. Éppen ezért az uniós kormányfők március eleji döntése alapján 2020-ig csaknem négyszeresére kell emelni a bioüzemanyagok jelenlegi felhasználási arányát. Az indoklásban az áll, hogy ezzel kívánnak hozzájárulni a szén-dioxid-kibocsátás legalább 20 százalékos csökkenéséhez. Ez többek között azért is érdekes, mert a lelkiismeretüket nyugtató brüsszeli politikusok is jól tudják: a bioüzemanyagok előállítása olyan nagy mennyiségű energiahordozó felhasználását igényli, amely szinte teljesen kompenzálja a „megtakarított” mennyiséget. Különösen a bioetanol esetében, melynek előállításához magas hőmérséklet szükséges, és a hozzávaló alapanyag termesztése a nagy mennyiségű műtrágyabevitel miatt jelentősen terheli a talajt.

A bioetanol cukrokat tartalmazó növények erjesztésével előállított alkohol, így elméletileg akár otthon is nekiállhatnánk vele pepecselni, ha szabadna. De nem szabad, és az összes szóba jöhető más házi praktika sem, mert ezek elterjedésével komoly bevételtől esne el az állam. Pedig adott az a lehetőség is, hogy autónkat szója-, olíva- vagy szimpla napraforgóolajjal üzemeltessük, igaz, ezek több ok miatt sem ajánlottak: egyrészt, mert dugulásokat, lerakódásokat, így a motor meghibásodását okozhatják - bár az interneten az is megtalálható, hogy ezt miként előzhetjük meg járművünk megpiszkálásával -, másrészt pedig, mert a törvény a jövedéki adó kikerülése miatt bünteti. Aki egy kicsit ügyesebb, és konyít a kémiához, az akár biodízelt is gyárthat suttyomban, úgy, hogy a növényi olajokat valamilyen alkohollal „hozza össze”. S így már a dízelmotorok is működtethetőek minden átalakítás nélkül.
Józsi mint ezermester igen sok mindenhez ért, többek között azt is vállalja, hogy más olajhoz igazítja a dízelautókat. Bevallása szerint az étolajjal való „tankolás” akár legálissá is tehető. A dolgunk csupán annyi, hogy elsétálunk a legközelebbi vámhivatalhoz, és befizetjük a literenkénti 125 forint jövedéki adót. Ezután már csak arra kell vigyázni, hogy „soha ne fogyjon ki az adózott olaj az autónkból”. A másik lehetőség, hogy azt mondjuk a minket igazoltató rendőrnek: „Biztos úr, kérem, Ausztriában töltötték tele a tankomat”. Ott ugyanis ezt szabad.
Az egyre szorítóbb energiafüggőség és a globális felmelegedés réme, úgy tűnik, hogy a kutatók fantáziáját is megmozgatja, hiszen a fentieken kívül számos más lehetőséggel is előrukkoltak az elmúlt időben. Lengyelországban műanyaghulladékból állítottak elő üzemanyag-komponenst. Spanyolország pedig a narancs húsát és héját fogja bioetanollá változtatni. Sőt az EU pályázatot írt ki a felesleges - többek között magyar - bor bioetanolként való forgalmazására is. Az egyéb lehetőségek kutatását azért is szorgalmazzák annyira, mert sokan tartanak a bioüzemanyagok „felfuttatásától”. Két amerikai kutató a napokban hozta nyilvánosságra azt a tanulmányát, mely szerint a bioetanol-termelés éhínséget okozhat. És persze az egyes olajipari vállalatok is rendszeresen megfogalmazzák ellenvetéseiket. Szerintük a bioetanol rossz a motornak, rontja az égés hatásfokát, és a klímaváltozás szempontjából sincs semmi értelme. Ugyanis ahhoz, hogy egy terepjáró 95 literes tartályát etanollal tölthessék meg, 204 kiló kukorica feldolgozására van szükség, melynek kalóriatartalma egy ember egész évi táplálására elegendő.

Magyarország 2005-ben a bioüzemanyag-felhasználás tekintetében az EU-tagállamok rangsorának utolsó harmadában helyezkedett el. Azóta az Országgyűlés, majd a kormány is határozatot hozott e kemikáliák használatáról. Hazánk azt vállalta, hogy 2020-ig 10 százalékos bioüzemanyag-bekeverési arányt fog elérni. Gráf József földművelésügyi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kisebb bioüzemanyag-feldolgozó üzemek vissza nem térítendő összeget, a nagyobbak kamattámogatást kapnak a kormánytól. Így kívánják a jelenleg „kétlábú”, élelmiszer-termelésre és takarmány-előállításra szakosodott magyar mezőgazdaságot az ipari és energetikai célú növénytermesztéssel „háromlábúvá” operálni. Évente állítólag mintegy 8 millió tonnányi gabonával nem tudunk mit kezdeni, kukoricából ez a szám 3,5 millió tonna. A földművelésügyi tárca tervei szerint 2013-ig 50-60 ezer hektár energetikai célú ültetvény telepítésére lesz szükség, amelyhez várhatóan hektáronként 150-200 ezer forint támogatás igényelhető majd. A hazai természeti adottságok a repcéből és a napraforgóból előállított biodízel, illetve a cukorrépából és kukoricából gyártott bioetanol gyártását teszik gazdaságossá.

„A minisztérium nem tervezi a bioüzem-anyag-gyártás érdemi támogatását, mivel a magyar adószabályok megteremtették annak üzleti lehetőségét, és nemzetközi színtéren is versenyképesnek tűnik a hazai gyártási vertikum” - világosította fel a Heteket Czinege Mária, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető tanácsosa, aki azt is elmondta, hogy a számtalan EU-pályázaton túl a kormányzat kutatásfejlesztési támogatást is nyújt a bioüzemanyagok elterjesztéséhez. Március 29-én pedig megalakult a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ), amely egy szervezetben fogja össze a bioetanol-előállító, -forgalmazó, alapanyag-ellátó, valamint a kapcsolódó kereskedelmi, pénzügyi és tanácsadói vállalkozásokat. A szövetség képviselőjétől megtudtuk, hogy a nemzetgazdasági szinten is jelentős potenciált magában hordozó iparág szereplői és érintettjei a jövőben szervezett formában, együtt kívánnak fellépni céljaik eléréséért.
A beinduló bioüzemanyag-biznisz szárnyakat adhat néhány korábbi próbálkozásnak is. Az Orbán-Torgyán-kormány ugyanis nagy lehetőséget látott a biodízelben. Álmaikban 70 ilyen üzem szerepelt, ötnek a terveit el is fogadták. Ezek közül végül a kunhegyesi épült meg a Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt. bábáskodásával. 2002-ben már készen álltak a termelésre, de az éppen aktuális kormányváltás után nem kapták meg az ígért, literenkénti 60 forintos állami támogatást - ecsetelte lapunknak az üzem eddigi hányattatott sorsát Lukács Mihály, a biodízelüzem vezetője. Így viszont már nem érte meg senkinek a 160-170 forintos önköltségi áron előállított és a jövedéki adóval „megfejelt” termék forgalmazása. Azóta áll az üzem, és csak a Mollal nemrég kötött ötéves szerződés ad reményt a helyieknek. Az üzemvezető szerint a hosszú távú szerződés igen kedvező, hiszen nincs még egy ilyen termék a mezőgazdaságban, amelyiknél ennyi évre előre lehetne tervezni. Egyébiránt a Mol komáromi telephelyén a napokban kezdi meg a Rossi Biofuel Zrt. egy évi 150 ezer tonna kapacitású gyár építését. Ehhez a lépéshez komoly ösztönző erőt jelenthet a jogszabályok változása is, hiszen 2008. január 1-ig a gázolaj biodízel-tartalom szerinti részét vissza lehet igényelni a jövedéki adóból. A jelzett időpont után viszont literenként 8 forinttal magasabb lesz a jövedéki adó, ha nem kevernek bele 4,4 térfogatszázalék biokomponenst, biodízelt.
A Magyarországon elsőként kialakított bioetanol-üzem pedig 2008 tavaszától a kabai cukorgyár helyén fog termelni. A gyár évi 300 ezer tonna kukoricát dolgoz majd fel, ehhez 30 ezer hektáron kívánják megtermelni az alapanyagot. Brüsszel is támogatja az elképzelést, az üzem felszámolása kapcsán 80 millió eurót fizet szerkezetátalakítási támogatásként.