Széchey Noémi
Hatvan másodperc

Arieh Herzog, az izraeli védelmi minisztérium rakétaelhárításért felelős igazgatója szerint az azonosítástól számított 60 másodpercen belül képesek megsemmisíteni minden iráni vagy szíriai ballisztikus rakétát.
A nem ballisztikus rakéták - így a palesztinok és a Hezbollah által használt Katyusák - elleni védelmet azonban még fejleszteni kell.

Az Arrow rakétavédelmi rendszer működése

A „Zöld Fenyő” (Green Pine) radarrendszer másodperceken belül képes beazonosítani a kilőtt rakétákat. Míg a légvédelmi riadók az óvóhelyekre parancsolják a lakosságot, az Asdódtól északra fekvő Palmahim légibázison a „Nyílveszsző” (Arrow) ballisztikusrakéta-elhárító rendszer automatikusan működésbe lép, hogy elhárítsa a veszélyt. Az elhárító rakéta a hangsebességnél hétszer gyorsabban száguld felfelé, hogy még a sztratoszférában - azaz a kilövéstől számított hatvan másodpercen belül - elkapja az ellenséges rakétát.
Herzog szerint a Közel-Keleten elképesztő fegyverkezési verseny folyik. Irán és Szíria minden eddiginél több pénzt fektet a rakéták fejlesztésébe. Irán - atomprogramján túl - nagy hatótávolságú rakétaarzenálját fejleszti szédítő ütemben (elsősorban Észak-Korea és Oroszország támogatásával). Az elmúlt évek során olyan rakétákra tett szert, melyek hatótávolsága meghaladja a kétezer kilométert (amivel már Európát is eléri) és amelyek már képesek nukleáris robbanófejet is szállítani. Szíria pedig Scud rakétaállományát fejlesztette fel, melyek hatótávolsága mintegy hétszáz kilométer.
Az izraeli katonai hírszerzés emellett arra számít, hogy az Irán fegyverkezésének leállítására irányuló diplomáciai erőfeszítések végül is kudarcot vallanak, és csak katonai csapással lehet megállítani - rosszabb esetben lelassítani - Irán atomprogramját. Egyes vélemények szerint erre a lehető leghamarabb - akár már idén nyáron - sort kellene keríteni. Akár amerikai, akár izraeli részről indul a támadás, Teherán válaszul biztos, hogy Izraelt fogja bombázni.
Izrael ezért folyamatosan fejleszti és teszteli rakétáit. Az elhárító rakétákat elsősorban az iráni Sihab rakéták befogására fejlesztik ki. Ezt a munkát irányítja Herzog, aki nemcsak a jelenlegi fejlesztéseket felügyeli, hanem a jövőbeli fenyegetéseket is meg kell próbálnia felbecsülni. „Célunk, hogy mindig egy lépéssel az iráni és szíriai fejlesztések előtt legyünk” - nyilatkozta a hatvanhat éves katona, majd hozzátette, hosszú évek óta figyelik a szomszédos országok katonai fejlesztéseit, és mindig ahhoz igazítva, azt megelőzve alakítják ki az izraeli hadsereg többéves fejlesztési programjait. Ennek érdekében hozták létre 1991-ben Homa néven a Védelmi Minisztérium Kutatás-fejlesztési Igazgatóságát, melynek vezetésével Herzogot bízták meg. Akkor az iraki Scud rakéták elhárítása volt a cél, most az iráni Sihab rakéták ellen kell felkészülni.
Herzognak a fejlesztések irányításán túl az is feladata, hogy az amerikai vezetéssel fenntartott kapcsolatain keresztül biztosítsa, hogy Izrael védelmi ügyének támogatása folyamatosan az amerikai kormány és a kongresszus programjában szerepeljen. A két ország közötti együttműködés 1985 után indult, majd az első öböl háború alatt vált szorosabbá. Emlékezetes, hogy akkor Irak 39 Scud rakétát lőtt ki Izraelre.
Az azóta eltelt húsz év során Izrael nem a múlt megismétlődésére, hanem a jövőben várható támadásokra igyekszik felkészülni, így arra, hogy várhatóan egyre gyorsabb rakétákat lőhetnek ki rá egyre távolabbi helyekről, ezek a rakéták pedig egyre többféle robbanó-, sőt akár nukleáris fejjel is rendelkezhetnek. Herzog elmondta, hogy eddig mintegy hárommilliárd dollárt fordítottak a fejlesztésekre, melynek közel kétharmadát állta az amerikai rakétaelhárítási ügynökség. Herzog emellett nemrég a Pentagon hozzájárulását kérte ahhoz, hogy kaphasson információkat az amerikai légvédelmi rendszerekről is annak érdekében, hogy időben kompatibilissá lehessen tenni a két rendszert, amennyiben egy esetleges támadás esetén szükség lenne azok egyidejű használatára, illetve Izraelbe telepítésére.
A kifejlesztett Arrow-rendszer valamennyi jelenleg ismert ballisztikus rakétát képes megsemmisíteni, de nem tud védelmet adni a kis és közepes hatótávolságú rakéták ellen. Ennek érdekében fogott bele a Homa a „Dávid parittyája” (David’s Sling) névre keresztelt rendszer kifejlesztésébe, mely az olyan közepes hatótávolságú rakéták elfogására lesz alkalmas, amellyel eddig is rendszeresen támadták Izraelt a környező országokból. Herzog szerint a rendszer az évtized végére lesz működőképes. A kis hatótávolságú - Kasszam és Katyusa - rakéták ellen „Vaskupola” (Iron Dome) néven fejlesztenek ki programot, igaz, ezt már nem a Homa irányítása mellett.
„Szükségünk van ezekre a rendszerekre is - mondja Herzog -, mivel az izraeli családok számára ugyanazt a veszélyt jelentik a kis és közepes, mint a hosszú hatótávolságú rakéták.” Ha már a tavaly nyári második libanoni háború idején - amikor a Hezbollah mintegy négyezer Katyusát lőtt ki Izraelre - rendelkezett volna Izrael ilyen rendszerrel, valószínűleg máshogy alakult volna a háború kimenetele. Ugyanis az aktív védelmi rendszer nemcsak az áldozatok számát csökkenti, de diplomáciai szinten is nagyobb mozgásteret biztosít a kormány számára. Bár, mint minden izraeli, ő is vágyik a békére, de „mindaddig, amíg veszély fenyeget bennünket, meg fogjuk védeni magunkat” - tette végül hozzá.