Vissza a tartalomjegyzékhez


A kalózvezér húsvéti ajándéka

Úgy tűnik, hogy lezárul az iráni túszügy, ám a „rendezés” körülményei is arról tanúskodnak, hogy az incidens előre kitervelték, a „kegyesnek és megbocsátónak” mutatkozó Irán pedig valójában elérte célját a nyugattal szemben. Mahmúd Ahmadinezsád szerdán bejelentette, hogy húsvéti ajándékként elengedi a foglyokat, akik minden valószínűséggel csütörtökön szállnak repülőre. Az iráni elnök arra is sort kerített, hogy találkozzon a katonákkal, akik hálájukat fejezték ki azért, hogy megbocsátott nekik.

Az iráni televízióban újabb felvételek mutattak be, melyen Ahmadinezsád a haditengerészekkel mosolyogva és cseverészve ráz kezet. Az egyik brit katona elmondta: „Önök igazán kedvesek voltak velünk, és ezt nagyra értékeljük”.
Ahmadinezsád nemzetközi sajtókonferenciát is tartott, amelyen újból hangsúlyozta, hogy a katonák iráni vizeken tartózkodtak, mikor elfogták őket, szabadon engedésüket pedig ajándéknak nevezte a brit emberek számára. A gesztusra az iráni újév alkalmából került sor, Ahmadinezsád elmondta, hogy „a nagy próféta születése és Krisztus eltávozása alkalmából” megbocsát a tizenöt embernek. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Irán levelet kapott Nagy-Britanniától, melyben ígéretet tett arra, hogy nem fog iráni vizekre behatolni. Egy riporter kérdésére azonban leszögezte, hogy döntésük természetesen nincs összefüggésben a levéllel. Az iráni elnök arról is beszélt, hogy Nagy-Britannia nem volt elég bátor ahhoz, hogy bocsánatot kérjen, Irán azonban nem sajnálja, hogy elfogta a haditengerészeket.
Sőt, Ahmadinezsád dicséretben részesítette azokat a határőröket (képünkön), akik elfogták a briteket, parancsnokukat pedig bátorságáért kitüntette. „Köszönetet nyilvánítok azoknak a határőröknek, akik bátran védik határainkat, és akik letartóztatták a határsértőket” - hangzott el az elnöktől, és kijelentette, hogy „Irán megvédte a földjét, és ezt a jövőben is ezt fogja tenni”. Beszédében egyébként emellett nemtetszését fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetételére, a „zsidók által uralt” médiára, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „kizsákmányoló” kormányára vonatkozóan.
Az elnök továbbá arra is kérte Tony Blair brit miniszterelnököt, hogy ne hallgassa ki és ne állítsa bíróság elé ezeket az embereket azért, mert az igazat mondták, valamint felszólította, hogy más országok elfoglalásával szemben a béke, igazságosság és jogosság felé tegyen lépéseket. Emellett kritikákkal illette Nagy-Britanniát azért, mert nőket, köztük anyákat katonaként állomásoztat a térségben, és felrótta a Nyugatnak, hogy nem tisztelik a családi értékeket.
Tony Blair hivatala üdvözölte a foglyok elengedésének hírét, ugyanakkor hivatalos reakció lapzártánkig még nem hangzott el a brit kormány részéről. Az ügy kimenetelében szerepet játszott az, hogy Nagy-Britannia közvetlen kapcsolatot vett fel vezető iráni tisztviselőkkel, köztük Ali Laridzsanival, Irán legfőbb tárgyalójával. Irán elmondása szerint azért került sor az engedményre, mert változást tapasztaltak az angolok hozzáállásában az elmúlt napokban.