Piros Péter
Narancstemplom
Színek háborúja Kaposgyarmaton

Vörösről narancssárgára festik a kaposgyarmati templomot. Hogy miért? Mert a falubelieknek nem kell „komenyista szenthely”. Azóta a polgármesterétől kezdve a megrendelő Kaposvári Egyházmegyéig mindenki cáfolja, hogy politikai háttere lenne a templom átfestésének.

Nemsokára narancssárgában pompázik
Fotó: Koósz Balázs

Az ügy akkor kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni, amikor a Somogy Megyei Hírlap riportot készített a helyszínen, amelyben több lakos állította, hogy a kaposgyarmati templom régi és új színe a két hazai nagypárttal áll összefüggésben. „Nekünk nem kell komenyista templom” - hangzott el egy férfi szájából; egyesek pedig azt is tudni vélték, hogy a templom építésének befejező szakaszát finanszírozó egyházmegye megyéspüspökének a keze van a dologban. Tény, hogy Balás Béla mind a Fidesz különböző kampányaiban, mind pedig más megnyilatkozásaiban már tanúságot tett Orbán Viktor és pártja iránti elkötelezettségéről (Pásztorbotot Orbánnak? Hetek, 2006. március 31).
„Hülyeség” - mondta kérdésünkre ugyanazt Balogh Józsefné korábbi, és Hegedűs Jenő jelenlegi polgármester. Egyikőjük sem érti, milyen forrásokból informálódhatott a helyi lap, ugyanis egybehangzó véleményük szerint a községben egyetlen párt egyetlen képviselete sem működik, sőt, a falu egyik tagja sem párttag. „Irigységből vagy bosszúvágyból terjeszthette el valaki ezt az információt” - mondták az előd és utód faluelsők, akik egy „lejáratás részének” tekintik az ügyet. Pontosabb találgatásokba azonban nem kívántak bocsátkozni.
Mivel pénzhiány miatt első ütemben csak a falak felhúzásáig jutott az építkezés, a Kaposvári Egyházmegye anyagi támogatásával készült el a falu temploma. Ekkor került a képbe Nagy Vendel, az egyházmegye gazdasági helynöke, valamint Balás Béla megyéspüspök. A lapunknak nyilatkozó püspök nem érti, mi a baj azzal, hogy egy templomot nem fehérre meszelnek: „több példát is találunk ilyen templomokra, Bogláron például kék és piros templom is van”. Bár Balás szomorú dolognak tartja, hogy „nagyvárosi újságírók idejönnek, és kigúnyolják azokat a falusi embereket, akik éveken keresztül mindenüket összeteszik, hogy templomot építsenek”, azt nem vitatta, hogy mégis van a színeknek jelentése. Csak éppen máshogy: „a piros szín a Vértanút és a Szentlelket jelképezi”.
Hogy miért kell akkor mégis lecserélni a - még pirosan tündöklő - templom színét, arra Oszoli Dénes tervezőtől kaptuk meg a választ. Állítása szerint a tervezés során ő találta ki a téglavörös burkolatot, amely a kivitelezés közben vált kissé pirosabbá. „A megrendelő, vagyis a püspökség ezután döntött az új szín mellett, melyet egy ötszáz színt tartalmazó színkártyáról választottak ki” - mondta Oszoli, hozzátéve, hogy ez az eset is mutatja: mennyire a politikára hajaz az emberek gondolkozásmódja hazánkban.
Tovább folytatódott a találgatás a „névtelen bűnösökről” mindaddig, amíg az egyik kereskedelmi tévécsatorna híradójában is megjelent a falubeli kálvária. Az adásban arcukat vállaló helyiek fejtették ki véleményüket arról, hogy ők bizony tényleg pártszimpátiát látnak az ügyben felmerülő színek mögött. Bár egyelőre csupán egy oszlop jelzi, hogy milyen lesz a templom új színe, úgy tudjuk, a május 18-ai átadóig mindenképpen narancsba öltözik a plébánia.