Somorjai László
Nem minden sonka sonka
Ellenőriz a fogyasztó-védelem

Lehet, hogy a húsvétra vásárolt sonka nem sonka, vagy az ajándékba vásárolt csoki igazából nem az, aminek hívják. Érdemes tehát odafigyelni az árun található ismertetőre, valamint a kifizetett összeg nagyságára, mert állandó probléma a túlszámlázás is - tudtuk meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékeseitől.

Röss Istvánné, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársa ma is korán kelt, munkáját a fővárosi Nagy Vásárcsarnokban kezdte. Felvette az átlagos bevásárló imázsát, és vásárolt, amit tudott. Eddig minden rendben is volt, csak akkor vált feszültté a helyzet, amikor elővette igazolványát, és ellenőrizte a kifizetett összeg jogosságát. Minden esetben túlszámlázással találkozott: igaz, legtöbbször csak 20-70 forinttal csapták be. „Leggyakoribb, hogy a csomagolást is belemérik a portékába, illetve pontatlanul mérnek” - felelte kérdésünkre a felügyelő. A számlák ellenőrzését követi a termékek ellenőrzése, az eladópult mögött.
Általánosságban az a tapasztalatuk, hogy a leggyakoribb szabálytalanság a húsáruk tárolásában fordul elő: húskészítményeket sem a raktárban, sem az eladótérben nem szabad halmozottan - azaz egymásra pakolva - tárolni. Ezután a jelölési szabálytalanságok előfordulása következik: itt nemcsak a szavatosságot, az összetevőket, hanem a potenciális allergéneket is fel kell tüntetni a termékeken. „A sonka megnevezésű termék jogosan csak abban az esetben nevezhető annak, ha a húson kívül más adalékanyagot nem tartalmaz. Ez azonban nem vonatkozik a füstöléshez tartozó összetevőkre” - okosítja az újságírókat Csajági Éva, aki a felügyelőség élelmiszer-ellenőrzési osztályát vezeti. És ha már húsvét, akkor tudjuk meg azt is, hogy nem minden csoki nevezhető csokinak. A valóságos csoki kakaóbabból, illetve kakaóvajból készül, növényi zsiradékot pedig nem tartalmaz.
Rössné közben befejezi a stand ellenőrzését - az eladók felsóhajtanak, és úgy vélik, nem a fővárosban van a baj, mert itt gyakoriak az ellenőrzések.