Sebestyén István
Egy másik Fidesz
Mindkét oldalon szerencsét próbáltak

„Új Nyugat-nemzedék” - így határozta meg a Fidesz alapító nemzedékét Orbán Viktor a párt 19. születésnapján mondott beszédében. A pártelnök szerint nélkülük a rendszerváltás még olyan sem lett volna, mint amilyen valójában volt. Az „alapító atyák” közül ezt nyilván senki sem vitatja. A mai Fidesszel és magával Orbánnal kapcsolatban azonban már jóval megosztottabb a véleményük.

Stábfotó. Nem ment el mindenki
Fotó: Vörös Szilárd

A Fidesz múlt héten tartott születésnapi konferenciáján Orbán Viktor pártelnök többek között arról beszélt, hogy nemcsak az 1988. március 30-án megalapított Fiatal Demokraták Szövetségét ünneplik, hanem egy nemzedék megszületését is. Szavai szerint valamikor a 80-as évek közepe táján öntudatra ébredt egy generáció, és megérezte, hogy küldetése van, amit vállalnia kell. Hozzátette: ha ez a fideszes „új Nyugat-nemzedék” nem születik meg, akkor a rendszerváltás olyan sem lett volna, amilyen volt. Mint mondta, a generáció nem minden tagja vált részévé ennek a nemzedéknek, hiszen 1848-ban is voltak olyanok, akik nem Petőfiéket, hanem a bécsi udvart támogatták. Orbán szerint ki kell tartani az említett „nyugatos Magyarország” mellett, nem szabad engedni, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék.
A 19. születésnapról a 37 Fidesz-alapító többsége - a korábban megszokottakhoz hasonlóan - ezúttal is távol maradt. A csaknem két évtized során többen nyíltan összerúgták a port Orbánnal, mások pedig csendesen eltávolodtak a párttól. Vagy inkább a párt távolodott el tőlük - ahogy nyilatkozataikból kiderül. Egyikük - aki tanárképzősként írta alá az alapító nyilatkozatot, és a rendszerváltás után is a párton belül tevékenykedett - azt mondja, neki nem okozott problémát, hogy Orbán erőskezű vezető, sőt a jobboldal felé való fordulás is elfogadható, reális politikai döntés volt számára. „Úgy gondoltam, hogy egy neokonzervatív párt, igazi, tehetséges vezetővel az élén kiváló formáció. Aztán csalódnom kellett. A gyenge baloldal mellé kaptunk egy még gyengébb orbánista pártot, amely a szélsőjobbal parolázik” - mondta az alapító. Szerinte Orbán az előző választások során maximalizálta szavazóbázisát, áttörésre akkor lenne képes, ha a közép felé mozdulna el. Ezt azonban már inkább egy „új arccal” tudná elképzelni a megkérdezett, például Kósa Lajossal.
Szintén nem a Fidesz „pálfordulásában” látja a gondot egy másik alapító. „Mi már az elején is valami újat akartunk létrehozni: bár volt ilyen felvetés, nem baloldali ifjúsági szervezetként alakultunk meg. Szerettünk volna új gondolatvilágot, új alternatívát felmutatni. Ilyen értelemben szerintem az SZDSZ sokkal nagyobbat fordult önmagához képest, amikor koalícióra lépett az MSZP-vel” - magyarázta a jelenleg közgazdasági vonalon dolgozó egykori fideszes. Szerinte amit a párt most képvisel, az se nem konzervatív, se nem polgári. „Viktor rájött, hogy ez egy olyan ország, ahol populizmussal, ígérgetésekkel, butasággal sok mindent el lehet érni, de túllőtt a célon. Torgyáni szintre süllyedt: már csak önmaga paródiája. A csúcson kellett volna abbahagynia, a 2002-es vereség után. A Fidesznek lehet még jövője - de nélküle” - fogalmazott interjúalanyunk.

Egy vidéki „ősfideszes”, aki ugyan nem alapító, de ’89-től a tavalyi évig párttag - és többek között önkormányzati képviselő is - volt, azt mondja, egyetlen olyan szakmai és ideológiai üzenete sincs a Fidesznek, amely emlékeztetné őt arra a pártra, amelybe annak idején belépett. Felvetésünkre, hogy a heves antikommunizmus minden bizonnyal ilyen, megjegyezte, az első parlamenti ciklusban a jobboldal-ellenesség sokkal inkább jellemezte a Fideszt, mint mondjuk az MSZP-vel való szembenállás. Megfogalmazása szerint Orbán és a párt 2000 környékén „kezdett eltávolodni” tőle. „Ma a Fidesz tulajdonképpen arról szól, hogy van egy fazon, és van neki egy baromi nagy fanklubja. A rajongók mindent elfogadnak, amit mond, és nem veszik észre, hogy hat-hét éve egy eredeti ötlete sincs. Kétségtelen, hogy Orbánnak van személyes varázsa, de a kultuszt az ostobaság és a vakhit élteti. Klasszikus populizmus” - vélekedett az egykori párttag. A vidéki állapotokról azt mondja, jellemző, hogy az utóbbi években már csak papíron létező párttagságát olyan új fideszesek szüntették meg, akik pár éve még az MSZP, az SZDSZ vagy a MIÉP tagjai voltak. „Bejött az új elit, ahol a legnagyobb érték a lojalitás. Felfelé semmiféle reakció, visszajelzés nem mehet” - mondta.
„A Fidesz alapítása előtt néhány hónappal született a lányom. Ahogy ő felnőtt, és közben persze változott, úgy alakult át a Fidesz is” - a szimbolizmus a szintén az alapítók közé tartozó Szájer Józseftől, a párt Európa parlamenti képviselőjétől származik. A hasonlattal arra utalt, hogy azok a változások, amelyeket a Fidesznél gyakran kritizálnak, egész egyszerűen egy érési folyamatnak az eredményei. Az akkori Fidesz - mutatott rá Szájer - civil mozgalomként indult, az alapítók célja egy élhető társadalom kialakítása volt. A párttá válással, majd pedig a sikeres szövetséggé alakulással együtt azonban a Fidesz szükségszerűen megváltozott. „A néppárttá fejlődéshez nyilvánvaló, hogy a régi, szűkebb társadalmi rétegeket megcélzó üzenetek helyett mindenkihez szólni kellett. Ezt én határozottan pozitív elmozdulásnak látom. Szerintem az egy igazi sikertörténet, hogy a rendszerváltó politikai erők közül egyedül mi tudtunk nagy párttá válni” - fogalmazott lapunknak az alapító.
Úgy látja, a Fidesz legnagyobb feladata, hogy segítséget nyújtson a kiszolgáltatott társadalmi közösségeknek. „Ma Magyarországon védtelenek vagyunk mint fogyasztó, mint vállalkozó és mint állampolgár. Ezen változtatni kell” - szögezte le Szájer. Hangsúlyozta: azokat is meg kívánják szólítani, akik számára esetleg a Fidesz mint párt nem szimpatikus, de a programjával, a céljával - vagyis az „országrontó kormány” leváltásával - egyetértenek. Orbán személyével kapcsolatban a politikus elmondta, a Fidesz demokratikus párt, megfelelő testületei ezután is el fogják tudni dönteni, kik legyenek a vezetői. Hozzátette: Orbán pozíciója jelenleg szilárd és megkérdőjelezhetetlen.