Csingár Edit
A hír nem igaz
Hazugságdömping

Nagy vihart kavart a közelmúltban a magyar sajtóban egy Széchenyinek tulajdonított idézet: az eset rávilágított arra, hogy a legendák és mítoszok virágkorát éljük, amelyeknek legjobb táptalaja a média. A Legendavadászat című könyv szerzői ugyanis utánajártak az ominózus „Széchenyi-mondatoknak”, melyekről kiderült, hogy vajmi kevés közük van a neves államférfihoz. Viszont jól hangzanak, és már ez is valami. A gyorshíreket ipari méretekben gyártó média számára ma az internet szinte kizárólagos hírforrássá vált, ami beláthatatlan következményekkel jár.

Manipulált kép

Ki ne hallotta volna, hogy az eszkimóknak több mint kétszáz szavuk van a hóra? Vagy hogy a Cola Light a Mentos cukorkával együtt fogyasztva fulladást okozhat? Azt azonban már kevesen tudják, hogy igazak-e az elhangzott állítások. A szóbeszédek hitelességének boncolgatása mára már nemzetközi szinten is tudományágnak számít, lelkes újságírók és egyéb értelmiségiek hada jár a szóbeszédek nyomában, hogy kiderítse az igazságot.
A mendemondák ugyanis a médiát is behálózzák, hiszen külön iparág lett a folyamatos hírgyártás, ahol ontani kell a „pillanatkész” információkat, így nincs idő a valóságtartalom ellenőrzésére.
A Marinov-Dezső-Pál szerzőtriumvirátus Legendavadászat című könyvében elöljáróban leszögezi: a mesék és kitalációk fénykorát éljük, minden eddiginél gyorsabb terjedésének és mutációjának lehetünk tanúi. A világháló tehát az átverések tárháza, egyes értelmezések szerint klasszikus pletykaklub, s mint ilyen, katasztrofális hatással van a hírközlésre.
A médiában is megjelenő álhírek forrása leggyakrabban az internet; még a nagy múltú hírügynöségek is beleesnek abba a hibába, hogy a több internetes forrásból megerősített hírt igaznak vélik, a kisebb halak pedig feltétel nélkül elfogadják, amit a nagyok írnak. Az átveréseknek ugyanakkor a média külön célpontja is lehet: az erre szakosodott médiahackerek olyan hírek gyártására késztetik a lehetőleg neves hírügynökségeket, melyek teljes mértékben hamisak, majd a hír elterjedésével leleplezik az igazságot. Joey Skaggs, az egyik leghírhedtebb médiahacker már minden valamirevaló médiumot átvert, a CNN, a BBC és a Spiegel is áldozatai közt szerepel. A recept egyszerű: egy újsághirdetés, néhány színész és egy weboldal segítségével „a szupersvábbogár mindent gyógyító hormonját” és a „fogyókúrakommandót” is hiteles hírnek minősítették a média jeles képviselői. Az átverést az MTI sem úszta meg, a hivatalosan nem létező csók világnapját hazánkban egy élelmes baráti társaság vezette be rajtuk keresztül, azóta az ötletgazda egyébként már újságíróként dolgozik.
A média megvezetése persze marketingeszköz is lehet; a gerillamarketing egy nem teljesen etikus példáját alkalmazta a Blondy nevű étterem tulajdonosa, amikor szőke nők előre megszervezett tiltakozó tüntetésével csinált magának hírverést a nyitáskor.
A hírgyártás esetében a probléma ott rejtőzik, hogy az „egy forrás nem forrás” elvét átvette az „internet legfeljebb egy forrás” elve, vagyis egy információnak nem elég csupán a neten utánanézni, hiszen akár több ezer hamis lelőhelyet találhatunk pár perc alatt. A korrekt hírek készítéséhez idő kell, de nem árt például a telefonkagylót is felemelni, és a szakértőnek titulált interjúalanyt is leinformálni, mielőtt az áltudósok átveréseinek bedőlnénk.
A legendavadászok történeteiből és kutakodásából kitűnik, hogy a személyes kommunikációt annak minden apró elemével a legendák és átverések egyik ellenszerének is tekinthetjük.