Németh Csillag
Atomtúszok
Brit tengerészgyalogosok Ahmadinezsád börtönében

Az iráni Forradalmi Gárda hírhedt börtönében hallgatják ki azt a tizenöt brit haditengerészt, akiket Teherán kémkedéssel vádol. Nagy-Britannia GPS-adatok alapján tagadja a vádakat, mondván, hogy katonái iraki felségvizeken tartózkodtak, amikor elhurcolták őket. Teherán kémkedés vádjával bíróság elé akarja állítani a brit katonákat. A kémkedésért az iráni törvények szerint halálbüntetés jár. Tony Blair brit kormányfő szerint „nagyon súlyos helyzet” áll elő, ha nem engedik szabadon a tengerészgyalogosokat.

Brit járőrnaszád a Perzsa-öbölben
Fotó: AP

Irán hétfőn bejelentette, hogy kihallgatja a foglyul ejtett tizenöt haditengerészt, hogy eldöntse, valóban szándékosan tartózkodtak-e iráni vizeken. A brit haditengerészek a bagdadi kormánnyal létrejött megállapodás értelmében csempészgyanús hajókat ellenőriztek az iraki vizeken. Miután egy hajó átvizsgálását befejezték, hat nagyobb, géppuskával felszerelt hajó vette körül őket. A Királyi Haditengerészet egyik helikoptere észrevette, amint a motorcsónakokat az iráni partoknál található katonai bázisra kísérték. A helikopterből sikerült kapcsolatot létesíteni az irániakkal, akik elmondták, hogy összetűzésre nem került sor, és senki sem sérült meg. Egy iráni forrás szerint a katonákat az Iszlám Forradalmi Gárda alakulatának hírhedt börtönébe szállították, mely a Ghasre Firouzeh katonai létesítményben található Teheránban.
Az elrabolt katonák parancsnoka, Nick Lambert biztos abban, hogy emberei iraki vizeken tartózkodtak, és a térségben állomásozó amerikaiak is a britek álláspontját képviselik. GPS adatok alapján is a hajó az irak-iráni határtól több mint három kilométerre tartózkodott. Angol tisztek elmondása szerint már egy jó ideje tisztában voltak a terület navigációs veszélyeivel. Washingtoni források is elismerték, hogy a helyzetet nehezíti, hogy a Shatt al-Arab vízi folyosó évszázadok óta vita tárgyát képezi. A Columbia Egyetemen nemzetközi ügyeket oktató professzor, Lawrence Potter úgy véli: a problémát az okozza, hogy senki nem tudja igazából, hogy hol húzódik a határ a két ország között. A vízi folyosó szerepet játszott többek között az 1980-as években zajló iraki-iráni háború kitörésében is, mivel mindkét ország meg akarta szerezni a Perzsa-öböl feletti uralmat.
Többen úgy látják, hogy a katonák elrablásával a Forradalmi Gárda az elmúlt hónapokban elszenvedett személyi veszteségeit kívánta megtorolni. Több szélsőséges vallási csoport azt követelte az iráni kormánytól, hogy ne engedjék el a brit haditengerészeket addig, amíg vissza nem kapják az amerikai erőktől azt az öt iránit, akiket az év elején fogtak el Irakban. Egy tüntetésre is sor került a Shatt al-Arab vízi folyosó iráni partjánál, mely során ötszáz szélsőséges diák „halál Nagy-Britanniára” és „halál Amerikára” kiáltozásokkal gyűlt össze, hasonlóan ahhoz, ahogy az 1979-es amerikai nagykövetségi túszdráma esetében történt.
Az elmúlt időszakban a Forradalmi Gárda több vezetőjének is nyoma veszett. Az elitalakulat egykori vezetője, Ali Askari hat héttel ezelőtt tűnt el Törökországban. Az iráni kormányt megrázta Askari eltűnése, mivel több titkos információ birtokában volt, és emellett ő felelt a gárda Iránon kívüli hadműveleteiért. Egy másik magas rangú tiszt valószínűleg Irakban tűnt el, továbbá egy harmadik tábornokot is keresnek, aki a Perzsa-öböl Forradalmi Gárdájának a vezetője volt. Néhány hónappal korábban pedig amerikai csapatok hat iráni tisztet fogtak el, akik közül egyet később elengedtek. Az amerikaiak elmondták, hogy a fogva tartottak kapcsolatban álltak az iráni Forradalmi Gárda azon alakulatával, amely az iraki felkelőket pénzeli és fegyverzi fel.
A teheráni Allameh Egyetem politikai elemzője és professzora, Ahmad Bakhshaysh szerint azonban Irán célja nem a fogolycsere, hanem „ezt a lehetőséget arra fogja felhasználni, hogy a világ közvéleményének bemutassa, hogy a britek a megszállók, és Irán a nyugati erőszakos politika áldozata”.
Emellett több amerikai elemző úgy látja, hogy a diplomáciai válság kihasználásával Irán az ország nukleáris programjának utóbbi kudarcairól akarja a figyelmet elterelni. Oroszország ugyanis úgy döntött, hogy az Irán déli részén található Busehr reaktor számára nem biztosít a jövőben nukleáris üzemanyag-ellátást, ami megrendítette az országban a Mahmúd Ahmadinezsád kormánya iránti bizalmat.
Egyesek azt sem tartják véletlennek, hogy az incidensre közvetlenül az ENSZ-szavazás előtt került sor. A Biztonsági Tanács vasárnap egyöntetűen megszavazta, hogy szigorúbb szankciókkal sújtja az iráni kormányt. A jóváhagyott lépések többek között iráni fegyverek exportját tiltják be, valamint további huszonnyolc olyan ember és szervezet vagyonát fagyasztják be, akik részt vesznek Irán atom- és rakétaprogramjában. Ezeknek körülbelül az egyharmada a Forradalmi Gárdához köthető.
Iránt természetesen nem rettentette vissza a szavazás eredménye, és ígéretet tett arra, hogy meg fogja valósítani nukleáris célját. Manusehr Mottaki külügyminiszter kijelentette: „a felfüggesztés sem nem lehetőség, sem nem megoldás”.
Londonban aggasztónak tartják Ali Khamenei nemrégiben elhangzott megjegyzéseit is, mivel egy iráni forrás szerint a vallási vezető személyesen hagyta jóvá a britek elrablására kiadott parancsot. Khamanei ajatollah emellett arra is figyelmeztetett, hogy nem fognak habozni, amennyiben támadás éri őket. A legfőbb vallási vezető az ENSZ-szankciókat „illegálisnak” nevezte, és kijelentette, hogy Irán is képes illegális lépésre, és meg is fogják ezeket tenni.”