Török Flóra
A klikkelés vonzásában
Netbank, mobilbank
A bankoknak olcsóbb, az ügyfeleknek kényelmesebb. Mégis: ma a kliensek közel 90 százaléka választja inkább azt, hogy elballag egy közeli bankfiókba vagy postára, és ott legalább negyedórát tölt el azzal, hogy személyesen előadja óhaját. Az ügyfeleknek még csak töredéke használja az elektronikus szolgáltatásokat, holott ezek révén ma már szinte minden tranzakció könnyen és gyorsan elvégeztethető, és legalább felére csökkenthető a havi költségük.
Az internetbanki szolgáltatások lehetőséget nyújtanak a számlaegyenleg lekérdezésére, átutalásra, betétlekötésre vagy betétfelbontásra, bankkártyához kapcsolódó limitek módosítására, kártya vagy hitel igénylésére, mobiltelefon feltöltésére és befektetések kezelésére is. A mobilbankolás körében igénybe vett leggyakoribb szolgáltatások is ezekhez hasonlóak: számlaegyenleg lekérdezése, értesítés a számlán történő pénzmozgásokról, mobiltelefon-feltöltés vagy kártyaletiltás. Ennél gazdagabb kínálattal már csak a fejlettebb mobilkultúrájú skandináv bankrendszerek ügyfelei találkozhatnak, a kontinens számos országában pedig még teljesen ismeretlenek ezek a lehetőségek.
Aki kipróbálta már azt, hogy jól ismert sárga csekkjeit nem a postán sorban állva fizeti be, hanem bő egy perc leforgása alatt az íróasztala mellől, az aligha sírja vissza a netbank előtti időket - állítják a módszer hívei. A valóságot azonban mégiscsak jobban tükrözik a Magyar Posta statisztikái: szerintük az internetes számlázás az elkövetkező öt évben biztosan nem fogja megrengetni a sárga csekk piaci pozícióját. Továbbra is igen népszerű a csekkes befizetési mód a magyar lakosság körében. Tavaly mintegy 274 millió darab sárga csekket, hivatalos nevén készpénz-átutalási megbízást adtak fel, csaknem 2900 milliárd forint értékben. A megkérdezettek a befizetések egyéni időzítésének lehetőségét tartják a csekk legnagyobb előnyének, ami nem túl meggyőző érv az internetes banki átutalásokkal szemben.
A piackutatások szerint a netbankot eleinte csak arra használják honfitársaink, hogy ellenőrizzék számlájuk egyenlegét és tranzakcióikat. Amikor ezt már megszokták és megszerették, utána következnek a bankkártyás műveletek, majd az átutalások. Tény azonban, hogy ezek a bankolási formák inkább a vállalkozások, mintsem az utca embereinek körében tettek szert nagyobb népszerűségre. A bankok számára a mobilbankolás mindenképpen az ügyfélkiszolgálás egyik legolcsóbb módját jelenti, a kuncsaftnak pedig nagyobb kényelmet és legfőképpen biztonságot nyújt. A piac pedig, ha csak a kiadott mobiltelefonos SIM-kártyák számát vesszük alapul, óriási. Nem véletlen, hogy a mobiltársaságok is sorra kínálják fizetési megoldásaikat - például a mobilparkolást - a bankok megkerülésével, sok-sok aprópénzt elhalászva ezzel a Nagy Testvér orra elől. A virtuális pénzmozgások világméretekben jóval nagyobb összegekben zajlanak, mint a készpénzes műveletek.
Apropó, biztonság! Tavaly karácsony táján másról sem lehetett hallani itthon, mint a különböző bankok ellen intézett adathalász- akciókról. Szinte nem telt el nap anélkül, hogy a bankszámlák illegális megcsapolására utazó csalók ne próbálták volna valamelyik bank ügyfeleit hamis e-mail üzenetekkel a saját weboldalukra irányítani. Az ügy olyan komolynak bizonyult, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is közbelépett. Az adathalász-akciók során magyar nyelvű levélben érkeztek a megtévesztő üzenetek, amelyek szankciók kilátásba helyezése mellett különböző azonosítókat kértek be az ügyfelektől a hitelintézetek nevében.
A tanulság: egy bank e-mailen soha nem kér fel bennünket az adataink megadására, helyesbítésére, és főleg nem zárolják valakinek a számláját amiatt, mert ilyen kéréseknek nem tett eleget! A pénzintézetek ugyanis valódi titkosított kapcsolattal működnek, az internetes képernyő alján kis lakat látható. Minden bank gondosan ügyel arra, hogy csak és kizárólag titkosított kapcsolaton keresztül azonosítsa ügyfeleit, hiszen ellenkező esetben sima olvasható szövegként utaznának a begépelt név-jelszó adatok a világhálón. A valódi és a csaló weblap abban is különbözik, hogy az adathalászok weboldalán nemcsak az azonosítót és jelszót kérik be, hanem gyakran az e-PIN kód 6 karakteres értékét is. A felügyelet megállapítása szerint az online csalások terjedése fokozott felelősséget ró a szolgáltatást nyújtó bankokra és az ügyfelekre egyaránt.(Következő témánk: Online vásárlás)
