Bagyarik Cecília
Az igazi botrány
Felsőben is tanulhatnak majd olvasni a lusta diákok

Szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban. E célra az intézményeknek a tanítási időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk, amely során olyan készségek hiányosságainak pótlása történik majd, mint az írás, az olvasás vagy a matematikai összefüggések átlátása.

Az elmúlt évek számos reformja ellenére Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az iskolai gépezettel együtt haladó gyermekeink bizonyos képességei éppen a Nemzeti alaptanterv elsajátítása közben csökkennek vagy tűnnek el végleg. Eklatáns példája ennek, hogy minél magasabb osztályba lép valaki, annál kevésbé tudja értelmezni az olvasott szöveget. Ezt erősítette meg a hetedikes Karcsi is, aki elmesélte, hogy alsóban még szerette a sulit, szívesen olvasott is. Mostanra azonban teljesen elment a kedve az egésztől. Ha hazaér, leginkább videojátékokkal játszik, azok közül is a legdurvábbakkal, amit bevallása szerint azért engednek meg neki a szülei, „mert jó, ha időben megtudja, melyek a rossz dolgok, milyen a világ valójában”.
Az elmúlt időszak néhány nemzetközi felmérése valósággal sokkolta a magyar közvéleményt. Ezek alapján használta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az „igazi botrány” kifejezést, amikor az olvasási szokásokról, és a felnőtt lakosság körében tapasztalható szövegértési problémákról értekezett. Azokon a területeken, ahol hagyományosan jók voltunk - matematika, természettudományok - látványosan visszaestek az eredményeink. Húsz évvel ezelőtt nyolcadikos gyermekeink elsők lettek a nemzetközi mezőnyben ezeken a területeken, az elmúlt években azonban csak a középmezőnyig jutottak.
„Egy ‘94-98 között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a fiatal felnőttek 70 százalékának van problémája a szövegértéssel, míg máshol ez az arány 50 százalék. A 2003. évi PISA-vizsgálat egyértelműen azt mutatta meg, hogy a magyar gyerekek jelentős százaléka nem tanul meg írni, olvasni, illetve a matematikai alapkészségei nem alakulnak ki” - mondta el lapunknak Arató Gergely oktatási államtitkár. A szakpolitikus szerint az igazán nyugtalanító azonban az, hogy a felmérések alapján az összes vizsgált ország közül Magyarországon határozza meg leginkább a társadalmi környezet a gyerekek írástudását.
....