Kovács Klára
APEH a rendelőben
Áprilistól az adóhatóság is vizsgálja a beteget

Nem vicc: április 1-jétől nemcsak az orvos vizsgálja a betegeket, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Utóbbi a jogviszonyukat. Bár az idén még rendezetlen jogviszony ellenére is megkapják a betegek az egészségügyi ellátást, az APEH kezelésbe veszi azokat a munkáltatókat, melyek nem jelentik be az alkalmazottakat, és nem fizetik utánuk a járulékot.

Fotó: Somorjai LÁszló

Egyre több háziorvos és egészségügyi intézmény csatlakozik az Országos Egészségbizosítási Pénztár (OEP) online rendszerére. Ennek segítségével néhány másodperc alatt kiderül, hogy az orvosi segítségre érkezett beteg rendelkezik-e valamilyen jogviszonnyal vagy sem. Ha nincs jogviszony, a pénztár ezzel párhuzamosan elindít egy folyamatot az adóhatóság felé. Ha az OEP informatikai hálózatán keresztül az látható, hogy „rendszeridegen”, azaz eddig még be nem jelentett személy jelent meg valamely orvosnál, felszólítják, hogy rendezze a jogviszonyát. Ezzel párhuzamosan azonban a pénztár elküldi a beteg munkaadójának adatait az APEH-hez. A hivatal pedig ellenőrzést - akár teljes körűt is - kezdeményezhet a vállalatnál, és az elmaradt járulékot utólag is behajtja, természetesen a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal együtt.
Király Gyula, az OEP főigazgató-helyettese a Hetek kérdésére kifejtette: áprilistól kezdődően kilenc hónap türelmi időszakot biztosítanak. Leszögezte, nem maradnak ellátás nélkül azok, akikről kiderül, hogy nem rendelkeznek jogviszonnyal.
„A következő napokban levelet küldünk annak az 1,1 millió embernek, aki a nyilvántartásunk szerint nem rendelkezik jogviszonnyal. Tájékoztatást adunk, mit kell tenniük, hogyan kerülhetnek kapcsolatba velünk, és életbe léptetünk egy zöld számot. Hasonlóképpen eljuttatjuk a tájékoztatási anyagunkat a háziorvosok, a kórházak számára is, hogy átadhassák a jogviszonnyal nem rendelkező betegeknek.”
Király Gyula hozzátette, a türelmi időszak alatt is fokozatosan szigoríthat az OEP, az év második felében már szigorúbb elbírálás alá esik az, aki nem hajlandó rendezni a jogviszonyát. Bár még nincsen kormányzati döntés a folytatásról, de valószínűleg 2008. január elseje után már büntetést von maga után, ha nem működik együtt valaki a hivatallal. A jogalkotók kivárják, hogy az érintett lakosság hogyan reagál a megkeresésre. Ha a többség együttműködő lesz, felkeresi a megyei egészségbiztosítási pénztárakat és az ott kapott útmutatás szerint rendezi jogviszonyát, akkor nem várható lényeges szigorítás. Ellenkező esetben azonban igen: nem kizárt, hogy az ellátás bizonyos százalékát ki kell fizetniük azoknak a betegeknek, akik rendezetlen jogviszonnyal veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.
Bízunk azonban abban - tette hozzá Király -, hogy kellő visszatartó erő lehet a járulékot nem fizető vállalkozások számára az a tény, hogy alkalmazottaik orvoshoz fordulása esetén az APEH látószögébe kerülnek, és adott esetben ellenőrzés, behajtás, bírság várhat rájuk.
Az APEH nem is titkolja, hogy kiemelt feladatának tekinti a tb-járulék behajtását. Erre az évre 2 ezer 902 milliárd forint be nem fizetett járulék beszedését irányozta elő. Ez 322,5 milliárd forinttal több, mint az előző évben volt. A szándék komolyságát jelzi az is, hogy jogszabályi hátteret adtak a behajtásnak. A társadalombiztosítás és az adóhatóság rendszere évekkel ezelőtt integrálódott, így szervezetileg egy cégnek számít, könnyű az információáramoltatás. Ezt Hajdu Miklósné, az APEH Ellenőrzési Főosztályának vezetője is megerősítette. Mint kérdésünkre elmondta, az idei Ellenőrzési Irányelv szerint az APEH egyik fő feladata a tb pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének a feltárása. Ebbe beleértendő az úgynevezett potyautasok felderítése is. Ezeket kiemelten kezelik. Az idén 60 ezer ellenőrzést terveznek a járulékfizetéssel összefüggésben, de nem kizárt, hogy ennél több lesz.
A tb-kassza évről évre egyre nagyobb hiánnyal zár. A tízmilliós lakosságból összesen csupán 3,5 millió honfitársunk rendelkezik jogviszonnyal. Öt és fél millióan ugyan jogosultak ellátásra, de nem fizetnek. Ők a nyugdíjasok, a 18 éven aluliak, a nappali tagozatos diákok, illetve azok, akik szociális segélyből élnek.
1,1 millió ember hiányzik a társadalombiztosítás rendszeréből, hiányuk évente mintegy 50 milliárd forintos mínuszt jelent az államkasszának. Sok közülük felsőfokú intézmény hallgatója, akit az iskolája elfelejtett bejelenteni, de lehetnek tartósan munkanélküliek vagy feketén foglalkoztatottak is.
Az álláskeresési támogatásban részesülők és a szociálisan rászorultak számára rendezett a jogviszony, mert az állam fizet utánuk. Sokan lehetnek, akiket a munkaadójuk nem hajlandó legálisan alkalmazni, mégsem szeretnék elveszíteni az állásukat. Király Gyula a feketén foglalkoztatottak számára ajánl megoldást. Esetükben a főigazgató szerint érdemes saját néven bejelentkezni az OEP-nél, és személyesen befizetni a minimálbér 9 százalékának megfelelő, 5895 forintos járulékot. Ebben az esetben az illető eltartott vagy öneltartó címen szerez jogviszonyt. Várhatóan ezt az utat választják a tőkejövedelemből élők vagy a háztartásbeliek is.
Azok számára, akik nem tudják vállalni a 9 százalék befizetését, megoldásként kínálkozik, hogy kérelmezik a helyi önkormányzatnál a szociálisan rászorult státuszba vételüket, mert ebben az esetben az állam fizeti utánuk a járulékot.